A kényszer szülte a kerítés ötletét

2015. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!

    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország erején felül veszi ki a részét a menekülteket kibocsátó háborús övezetek konszolidálásából, a szerb-magyar határra tervezett kerítés ötletét pedig a kényszer szülte. Az atv.hunak adott interjúban közölte: a vasárnapi zárva tartás népszerűtlensége ellenére sikertörténet, a kormánynak pedig a Fidesz a hardvere, a KDNP pedig a szoftvere.

    Pártjának kormánykoalícióban betöltött szerepe azért fontos szerinte, hogy a hazai jobboldal ne járjon úgy, mint a szerinte az önfelszámolás útjára lépett baloldal, amely több mint egy évtizede elvesztette identitását. Semjén Zsolt úgy látja: a baloldal összeomlásának nyertese a Jobbik lehet, amely nagy valószínűséggel a Fidesz-KDNP 2018-as kihívója lesz.

    Meglepő volt Szijjártó Péter szerdai bejelentése a magyar-szerb határon felállítandó 175 kilométer hosszú kerítésről. Hogyan született meg a döntés?

    Miért volt meglepő a bejelentés? Hiszen Bulgária is megépítette a maga kerítését, a spanyolok is megépítették, a franciák, svájciak, németek és az osztrákok is lezárták a határaikat az illegális migránsok előtt.

    Kósa Lajos néhány napja még azt mondta, hogy a kormány nem gondolkodik a határok fizikai lezárásában, hanem jogi megoldáson dolgozik. Ehhez képest okozott meglepetést a bejelentés. Mi vezetett ehhez a döntéshez?

    A kényszer szülte. Európa legbaloldalibb kormánya, a Hollande-kormány is lezárta a határokat. Az osztrákok és a németek a schengeni előírásokon átlépve teszik ugyanezt, tehát nem csak délen, hanem nyugaton is kényszerhelyzet alakult ki. Nincs vita abban, hogy segíteni kell azokon a szerencsétlen embereken, akik akár politikai, akár gazdasági okból elhagyják a szülőföldjüket. A humanitás jegyében a gazdagabb és civilizált országoknak ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy az érintett embereknek ne kelljen eljönniük. A saját országaik rendszerein túlmenően, nagyhatalmi játszmák és tévedések következménye, hogy ez a helyzet létrejött, aminek embercsempész gazemberek a vámszedői.

    Magyarország erején felül járul hozzá, hogy konszolidálódjanak ezeknek az országoknak a viszonyai, hiszen katonai, orvosi és humanitárius missziót vállaltunk Afganisztánban és Irakban, Szíriában is segítettek magyarok. A politikai menekülteket természetesen be kell fogadni, de őket meg kell különböztetni azoktól, akik egy jobb megélhetés reményben keltek útra. Őket is megértjük, de az ő esetükben nincs ilyen kötelességünk és reális lehetőségünk sem.

    “És látni kell, hogy az ezekből az országokból érkező emberek tekintetében nagy a kockázata, hogy integrálhatatlanok, mert nem akarnak nemhogy asszimilálódni, de integrálódni sem, és az európaival sokszor ellenséges kulturális, vallási, mentalitásbeli háttérből érkeznek.”

    A kockázatok között ott szerepel a terrorveszély is. Ez nem előítélet, hanem utóítélet, keserves tapasztalati tény. Például az Iszlám Állam által uralt területekről jövő embereket nemzetbiztonsági szempontból szinte lehetetlen biztonsággal beazonosítani.

    A Terrorelhárítási Központ vezetői azt nyilatkozták, hogy még a megnövekedett migrációval együtt sincs Magyarországon terrorveszély.

    Potenciálisan nyilvánvalóan az illegális migrációval együtt nő a kockázat is, pontosan azért teszünk hathatós intézkedéseket, hogy ennek elejét vegyük. Magyarország persze azt is megtehetné, hogy kitáblázza, merre van Ausztria és Németország és szépen átengedi a tömegeket abba az irányba, ők meg csináljanak velük, amit tudnak. Ez azonban részint rossz néven vennék, mondván hogy nem korrekt velük szemben, részint – előbb-utóbb – szemrebbenés nélkül vissza fogják őket toloncolni ide.

    De hát most éppen ez zajlik.

    Ezért építjük meg a kerítést, megakadályozva az illegális bejutásukat, és jogszabályban meghatározzuk, melyek a biztonságos országok. Görögország, Szerbia – mint EU-s és EU tagjelölt országok – biztosan azok. Ott senkinek az élete nem forog veszélyben.

    A kormányülés alatt felhívtam Pásztor Istvánt, a vajdasági magyarok vezetőjét, aki támogatta a kerítés felépítését, mégpedig azért, mert már a Vajdaságban is tarthatatlan állapotok vannak. Ha viszont nyilvánvaló a migránsok előtt, hogy nem tudnak beszökni Magyarországra, akkor annak sem lesz értelme, hogy a Vajdaságban maradjanak. Tehát a rajtuk lévő nyomás is csökken.

    Ön szerint egy drótkerítés eltántorít egy olyan szíriai menekültet, aki tűzön-vízen át eljutott Szabadkáig?  

    A határt határőrök fogják őrizni. Ez nem egy magyar know-how, hiszen az EU-ban kerítés van a török-bolgár határon, vagy Spanyolországban. [Az utóbbi kerítés nem az Ibériai-félszigeten található, hanem Észak-Afrikában; a Marokkóba ékelődő Ceuta spanyol várost választja el az afrikai országtól – a szerk.] De egy tengeren túli példát is említhetünk, az amerikai-mexikói határt.

    Egy világnézeti párt vezetőjeként hogyan tudja összeegyeztetni a kerítés felállítását a pápa tegnapi üzenetével, miszerint sehol a világon ne zárják be az ajtókat a menekültek előtt?

    Pontosan a pápa szavai szerint: a menekültek előtt nyitva van az ajtónk. A hozzánk érkező emberek óriási többsége azonban nem menekült, hanem egy jobb gazdasági élet reményében elindult migráns. És érdemes itt egy fontos erkölcsi kérdést tisztázni. Más természetű a személyes dimenzió, mert az az én erkölcsi döntésem, hogy a saját érdekeimet alárendelem-e egy másik embernek, beengedve őt az életembe, vállalva a kockázatokat. És más természetű az állam tekintetében, ahol a közösség érdekeit kell képviselnem. A magyar nemzetnek az az érdeke, hogy ne tegyük ki annak a veszélynek, hogy integrálhatatlan migráns tömegek zúdulnak az országra.

    “Ezért ha én politikai vezetőként nem a nemzet érdekeit nézem, azt alárendelem az idegen migránsok érdekeinek, akkor esküszegő lennék.”

    Az az elvárás, hogy szó szerint minden migráns előtt nyitva legyen az ajtónk, azért is veszélyes, mert ezzel azt üzenjük azoknak az embereknek, akik még ott maradtak Afganisztánban, Irakban, Észak-Afrikában, hogy jöjjenek ők is betelepülni Európába, Magyarországra. Az otthon maradottakat is arra akarjuk bíztatni, hogy keljenek útra? Szerencsés dolog egy ilyen üzenet velünk és velük szemben? És mi lesz a vége? A jobb élet reményében harmadik világ milliárdnyi migránsa költözik be Európába?

    Az Eurostat szerint 2014-ben a Magyarországra érkezett menekültek 40 százaléka jött háborús övezetből. 41 ezer kérelmező közül 16 ezer háborús okok miatt hagyta el az otthonát.

    Ezeket egyenként kell megvizsgálni, de nyilvánvaló, hogy Magyarország nem tud mindenkit befogadni. Ráadásul biztonságos országokból. Olaszország és Görögország mellett Magyarországon van a legnagyobb migrációs nyomás. Nekünk lenne a leginkább érdekünk, hogy Brüsszel reális megoldással álljon elő. Hát ehhez nagy hit kell, ismerve Brüsszel impotenciáját… És meddig várjunk rájuk? Nekünk már az is jó, ha nem segítenek, de legalább ne akadályozzanak minket! Itt nem lehet tehetetlenkedni, mert ha most hibázunk, generációkra lesz élhetetlen a hazánk.

    Az európaitól eltérő kulturális és vallási háttérrel az iszlámra utalt, ugye?

    Schöpflin György londoni tapasztalatai alapján mondta nagyon találóan, hogy nem azonos kockázata van annak, ki milyen kulturális-vallási-mentalitásbeli háttérrel érkezik. Meg kell nézni, hogy akár Párizsban, akár Londonban a terrorcselekmények elkövetőinek jelentős része nem első, hanem második vagy harmadik generációs, jó iskolába járt, jólétben él és mégis ellenségnek tekinti a befogadó országot és annak kultúráját.

    Orbán Viktor a napokban az arab bankárok fórumán azt mondta, hogy a magyarok nagy szellemi civilizációs építménynek tekintik és tisztelik az iszlámot.

    Ez így is van. De a nemzeti érdek alapján nem tehető egyenlőség jel egy tisztázatlan hátterű migráns és egy ismert török vagy arab üzletember között, aki befektet az országba.

    Nemrég felmerült egy hatalmas mecset megépítésének terve Budapesten. Ön támogatná a mecsetépítéseket Magyarországon?

    A vallásszabadság mindenkit megillet, ilyen építkezés azonban akkor lehetséges, ha azt az ott élők is elfogadják.

    Komolyan gondolta múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy a baloldal potenciális szavazókat lát a menekültekben?

    Persze. Az említett migránsok, akik a magyar nemzethez és keresztény civilizációhoz nem kötődnek, inkább lesznek baloldali szavazók, mint konzervatívok. Szociális szempontból is így van ez. De szerintem a baloldali pártok egymásra licitálnak bevándorlás-pártiságban, ami ugyan a baloldal egésze tekintetében irracionális, hiszen a szavazóik nagy része nem akar bevándorlást, de a baloldali pártok egymással vívott harca, egymáshoz viszonyított pozícionálása fontosabb, mint a baloldali tábor egésze.

    “Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a bevándorlást ellenző baloldali szavazók még inkább átmennek a Jobbikhoz…”

    Azért is hiteltelen a baloldal politikája, mert 2004-ben a külhoni magyarok állampolgársága tekintetében a legszélsőségesebb szociális demagógiát vitték a külhoni magyarok ellen, mondván, hogy százezrével fognak betelepedni, elveszik az itteniek munkahelyét, egészségügyi ellátását, stb. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként és Ujhelyi István a Fiatal Baloldal vezetőjeként kifejezetten azzal kampányolt a külhoni magyarok ellen, hogy ez ötszáz milliárdjába kerül az országnak, mindenkinek tizenháromezer forintba havonta, elveszik a fiatalok munkahelyeit. Ezek után ennek a baloldalnak semmilyen erkölcsi alapja nincs bevándorlás-pártiként tetszelegni.

    Nem ugyanilyen megfontolásból helyezkedik a Fidesz is a jobboldalon, amikor a Jobbik szavazói között népszerű témákat teszi magáévá?

    Ez olyan súlyú ügy, ami messze felülírja a pártpolitikai szempontokat. Mellékesen – mintegy következmény-szerűen – a kormány határozott fellépése védelem a Jobbik további térnyerésével szemben is.

    A Jobbik szinte folyamatosan erősödik. Azt hallani, hogy kormánykörökben is komolyan tartanak tőle.  

    Az MSZP tíz százalék alatt áll, és a liberális bevándorlás-politikája miatt a szocialista párt megmaradt szavazóiból még többen át fognak menni a Jobbikhoz. Ennek pedig komoly következményei lesznek az egész magyar politikai paletta vonatkozásában. Az MSZP előidézheti azt a helyzetet, hogy 2018-ban a Jobbik lesz a Fidesz-KDNP kihívója.

    Mi a stratégiájuk velük szemben? Megpróbálják megosztani őket a náci-nem náci törésvonal mentén, és mondjuk kiegyeznek a mérsékelt szárnnyal?  

    A Jobbik ellenzéke a kormánynak, durva ellenfele a Fidesz-KDNP szövetségnek, elég megnézni, hogy például a kuruc.info hogy gyaláz minket. Ha erős közbiztonság van, ha a kormány határozottan cselekszik bevándorlás-ügyben, akkor ez megakadályozza, hogy az elbizonytalanodott szavazók átmenjenek a Jobbikhoz. De a baloldal önfelszámoló politikája miatt könnyen kialakulhat egy lengyel típusú helyzet. (Azzal a megjegyzéssel, hogy a PIS, mint egy népi katolikus konzervatív párt lényegileg más karakterű, mint a Jobbik.)

    Baloldalon kit tartanak nagyobb ellenfélnek, Gyurcsányt vagy az MSZP-t?

    Gyurcsánnyal nem tudok elképzelni párbeszédet. Reális veszélyt mostanság egyik baloldali párt sem jelent a kormánypártokra.

    Visszatérve a bevándorlásra: Balog Zoltán azt mondta, hogy neki nem ízlése szerint való a nemzeti konzultációt erősítő plakátkampány. Ön hogyan vélekedik erről?

    Nem bonyolódnék esztétikai-ízlésbeli kérdésekbe. Az utolsó plakát, ami nekem igazán tetszett az a „Távárisi konyec” volt. Ez plakát-vita túldimenzionált, teljesen marginális epizód magához a bevándorlás-kérdéshez képest. A nemzeti konzultáció viszont fontos, erre azért van szükség, hogy a kormány sziklaszilárd alapon tudjon állni, amikor Brüsszellel tárgyal, és ehhez ismerni kell a népakaratot. Különben a plakátok tartalmával – törvényeink betartása, kultúránk tisztelete, munkánk védelme – teljesen egyetértek, mert mindhárom állítás evidencia.

    Lázár János építészkamarai beszédében kritikusan értékelte az ország helyzetét, az állam működését, és ezek szerint a kormány nem mindenben volt sikeres. Az egyik legerősebb állítása az volt, hogy senki se álmodjon arról, hogy a következő húsz évben versenyképes fizetésekkel itthon tudjuk tartani a munkavállalókat.

    De törekszünk rá. Noha nem vagyok Lázár János szóvivője, de néhány dolgot látni kell. Azon túl, hogy sokkal jobb a helyzet az államrezon szempontjából, mint 2010 előtt volt, ezek a mondatok egy építész-szakmai fórumon hangzottak el, nyilván ezzel összefüggésben.

    “Öt év óta nincs olyan fél év, hogy a kormányülések napirendjén ne szerepeljen az építészeti szabályok, bürokrácia csökkentése.”

    E tekintetben Jánosnak igaza van, részsikereink ellenére a bürokrácia vezet…

    Lázár János nem csupán az építész szakmáról beszélt, hanem az ország versenyképességéről, illetve versenyképtelenségéről. És bizonyos gazdasági adatok alapján Magyarország a sereghajtók között van Európában, például az egy főre eső GDP tekintetében hátulról a 4. helyen állunk.  

    Gazdasági tekintetben aligha vitathatóak az eredmények, pláne ha a 2010 előtti adatokkal hasonlítom össze.

    4 millió ember él a létminimum környékén, 1,4 millióan a szegénységi küszöb alatt. A miniszterelnök által vázolt lépések a kilábalástól a gyarapodásig eléggé megcsúsztak.

    Ez persze attól függ, mit tekintünk létminimumnak, szegénységi küszöbnek. Kihoztuk az embereket a devizahitelből, életpályamodelleket tudunk garantálni, GDP 3% fölött, deficit stabilan 3% alatt, infláció nincs, munkanélküliséget levittük 7% közelébe, úgy, hogy 2010-ben egy csődközeli állapotban lévő országot vettünk át. A gazdasági sikert sem Brüsszel, sem az IMF nem vonja kétségbe, pedig nem mondhatom, hogy a szívükbe vagyunk zárva.

    A Gyere haza fiatal program eddig nem sok eredményt hozott, ami azt mutatja, hogy nem vonzó lehetőség a hazatérés 400 ezer kivándorolt magyar munkavállaló számára.

    A lengyelekhez vagy a csehekhez képest még mindig kevésbé állunk rosszul kivándorlás tekintetében. Ráadásul ez nem is kivándorlás, hiszen az unió egy gazdasági tér, ezen belülre mennek. Vegyük ehhez hozzá, hogy az Egyesült Királyság vagy Norvégia olyan lehetőséget tud kínálni, amilyet mi közép- és kelet-európaiak – alapvetően történelmi okok miatt – nem tudunk ajánlani. Inkorrekt módon ezek az országok közül vannak, akik olyan szakmák tekintetében, mint mondjuk az orvosok, nem csinálnak hazai képzést, hanem ráálltak a kelet-európai jól képzett orvosok elszívására. De ahogy Magyarország anyagi helyzete erősödik, úgy tudunk egyre jobb ajánlatot tenni nekik, még ha ez belátható ideig nem éri is el a norvégok szintjét. Viszont, ha itthon biztosított a tisztességes megélhetése és a saját hazájában a társadalmi státusza, megbecsültsége, akkor a kettő együtt már elég a maradásra vagy a hazatérésre.

    A vasárnapi zárva tartást siker sztoriként tálalja a KDNP, miközben a felmérések szerint az emberek kétharmada elutasítja. Nem érzi, hogy az emberek magánszférájába avatkozás szülte ezt a népharagot?

    Nem. Mit kellene egy kereszténydemokrata pártnak képviselnie, ha nem a szabad vasárnapot? Eredményesen képviseltük és megvalósítottuk.  Ezt is nehéz vádként beállítani. Két dolgot érdemes ezzel kapcsolatban megfontolni. Az egyiket az osztrák alkotmánybíróság is kimondta, miszerint a kereskedelemben dolgozó százezer embernek joga van a mi kultúrkörünkben általánosan elfogadott pihenőnaphoz – és ez a vasárnap – mégpedig azért, mert a családok együttlétét ez garantálja. Kétségtelen, hogy ez a társadalom bizonyos részének kellemetlenséget jelenthet…

    A többségének…

    …, mert vasárnap nem fog tudni vásárolni. Viszont a kereskedelemben dolgozó százezernyi munkavállaló szempontja olyan legitim szempont, ami erősebb érv, mint az az esetleges kellemetlenség, hogy vasárnap nem lehet vásárolni. Megjegyzem, hogy ez a legrégebbi szociáldemokrata és szakszervezeti követelés.

    “Életemben nem értettem egyet Szanyi Tiborral, de most igaza volt,…”

    …amikor azzal támadta az MSZP vezetését, hogy egy magát baloldalinak mondó párt a multi szupermarketek mellé áll és liberális retorikát folytat a szabad vasárnap ellen, ahelyett, hogy azt követelné a kormánytól, hogy az iparban is vezesse be!

    Hol itt a sikertörténet?

    A társadalom szép lassan elfogadja, és már most látszik, hogy az emberek megváltoztatták a vásárlási szokásaikat. Azokat a gazdasági érveket pedig, amelyekre az ellenzők felépítették az ellenkampányukat, az élet megcáfolta. Demján Sándor még külön adó kivetését is vizionálta, amelyet a gazdaságból kieső bevételek miatt kényszerül majd kivetni a kormány. A Liga elnöke felhevülten tömeges elbocsátásokról beszélt. Mindennek az ellenkezője történt: a bevásárlás szépen áttevődött péntekre, szombatra, hétfőre, a kereskedelmi forgalom nőtt, újabb munkahelyeket generálva ezzel, a kis családi boltok jól jártak, és az érintett munkavállalók is jórészt úgy nyilatkoztak, hogy fontos nekik a családjukkal eltöltött vasárnap.

    Miért nem kérdezték meg erről is az embereket egy nemzeti konzultáció keretében?

    Mert ez véleménynyilvánítási mód csak az ország egészét érintő legfontosabb kérdésekben tartható, különben elveszíti a jelentőségét. A szabad vasárnap számomra nagyon fontos, de az ország egésze, működése, jövője szempontjából nem akkora súlyú, mint mondjuk a bevándorlás kérdése.

    Orbán Viktort mivel sikerült meggyőzni? Mert ő többször is úgy nyilatkozott, hogy ezt a kérdést bízzák az emberekre, és mindenki döntse el, hogy mikor akar vásárolni?

    Ez nagy menetelés volt. A KDNP egyik karizmája, hogy nem adja fel. Mi vagyunk az egyetlen párt, akiknek lényegében valamennyi programpontja megvalósult. Utolsóként most nyáron ér révbe a családi csődvédelemmel kapcsolatban kezdeményezett elképzelésünk. A szabad vasárnap tekintetében valóban olykor éles vitákat folytattunk a szövetségesünkkel éveken át. Személy szerint hosszú beszélgetéseken vagyok túl Matolcsy Györggyel és Varga Mihállyal. Végül is az ország gazdasági teljesítőképessége tette lehetővé programunk megvalósítását.

    A kormánykoalíción belüli szereposztással kapcsolatban ön korábban úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz a hardver és a KDNP a szoftver. Az előbb azt mondta, hogy valamennyi programpontjukat megvalósították, olykor a Fidesz kezdeti ellenállását legyűrve. Most is így közelíti meg a két párt közötti együttműködést?

    Az 1994-es választáson a jobboldal több szavazatot kapott, mint a baloldal, a liberálisokkal mégis nekik lett kétharmados parlamenti többségük, mert ők egyben voltak, mi pedig darabokban. Ebből következett a polgári szövetség gondolata, hogy a jobboldal akkor tudja a szavazati többségét mandátumtöbbségre váltani, ha összefogunk.

    “Szellemi értelemben a Fidesz-KDNP azon fundamentumon nyugszik, amelynek lényege, hogy egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége. Ha egy politikai oldal elveszíti a szellemi forrásvidékét, akkor előbb-utóbb kiüresedik és szétesik.”

    A baloldalnak most pont ez a problémája. A Horn Gyula által létrehozott nagy baloldali gyűjtőpártot Gyurcsány Ferenc azért tudta apró darabokra szétverni – ami önmagában is politológiai csoda –, mert az MSZP elveszítette a baloldaliságát, majd tulajdonképpen Gyurcsánnyal az SZDSZ átvette az MSZP irányítását és egy kvázi-liberális párttá váltak a szocialisták. A KDNP világnézeti pártként a kereszténységhez kapcsolja a szövetséget, és ebből kiindulva érhet el a Fidesz olyan széles társadalmi rétegeket is, akik nem különösebben kötődnek a kereszténységhez. De a szellemi forrásvidék nem lehet bizonytalan.

    Azt mondja, hogy minden programpontjukat meg tudták valósítani ebben a koalícióban, míg tudjuk, hogy a Fidesz ezt nem mondhatja el magáról. Akkor ennek a konstrukciónak önök az abszolút nyertesei. A jövőben is bármit kitalálnak, akár a társadalmi többség ellenében is, azt a Fidesz támogatni fogja?

    Semmi olyant nem javasoltunk és javasolunk, ami ne következne a kereszténydemokrata, keresztény-szociális felfogásból. Emiatt teljesen kiszámíthatóak vagyunk. Lehet, hogy olyat is képviselünk, ami a közízléssel nem feltétlenül találkozik, például a magzati élet védelmét beleírtuk az Alaptörvénybe, de azt azért nem mondhatja senki, hogy a KDNP-nek, mint keresztény pártnak, ne kellene védelmeznie a magzati életet.

    (Forrás: atv.hu)