- Nyilvánvalóan mindkettőnek. Mi lelkesen támogattuk mind Martens elnök úr, mind pedig Orbán Viktor újraválasztását. Nem szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor vezetésével a Fidesz-KDNP szövetség érte el az Európai Unió történetének legjobb eredményét az európai parlamenti választásokon. Az 56 százalékos eredményhez nehéz mit hozzátenni, még azoknak is, akiknek most nem tetszik Orbán Viktor újraválasztása. Másfelől maga Martens elnök úr fogalmazott úgy Budapesten, hogy Merkel, Sárközy és Orbán ahhoz az új európai politikusi nemzedékhez tartozik, akik új lendületet hoznak az európai politikába, és akiknek meghatározó a szerepük Európa arculatának a kialakításában.

Elég vicces, hogy szlovák oldalról nehezményezik Orbán Viktor alelnökké választását, hiszen mind a választási eredményei, mind pedig az európai politikában betöltött szerepe mintegy predesztinálja őt erre a megbízatásra. Gondoljunk csak arra, hogy Orbán Viktor képviselte az Európai Néppártot az amerikai elnökválasztáson, éppúgy, mint Putyin pártjának kongresszusán.

Azt viszont én tartom sérelmesnek, hogy az Európai Szocialisták Pártjába visszavették Robert Fico pártját, miközben koalícióban van egy virtigli fasisztoid párttal. Ez leleplezi, hogy a szocialista párt antifasiszta szólama csupán üres retorika. Ha politikai érdekük úgy diktálja, szemrebbenés nélkül lépnek koalícióra egy fasisztoid párttal, ami persze nem új a nap alatt, emlékezzünk csak arra, hogy a II. világháború után a kisnyilasok nem Barankovics pártjához, nem is a kisgazdapárthoz, hanem a kommunista párthoz csatlakoztak.

Ténykérdés, hogy az MSZP nem akarta, vagy nem tudta megakadályozni Ficóék visszavételét az Európai Szocialisták Pártjába. Ha nem akarták megakadályozni, akkor morális alkalmatlanságukról tettek tanúbizonyságot, hiszen asszisztáltak ahhoz, hogy egy fasisztoid alakulattal koalícióban lévő párt visszakerüljön az Európai Szocialisták Pártjába. Ha pedig nem tudták megakadályozni, akkor abból az következik, hogy az MSZP oly mértékben jelentéktelenedett el, olyan minimálisra csökkent a bel- és külpolitikai súlya, hogy már nem képes érdemi befolyással lenni az eseményekre. Ha viszont ennyire képtelen a nemzetközi politikai eseményeket befolyásolni, akkor vajon hogyan tudná az ország érdekeit érvényesíteni?

- Felháborító botránynak tartom az ítéletet. Bizonyos marginális csoportok befolyása alá került láthatóan az európai politikának egy bizonyos szegmense, bizonyos személyei.

Először is mi közük nekik Strasbourgban ahhoz, hogy az olasz hagyomány alapján mi van az iskolák falán. Másfelől pedig, ha lenne olyan, hogy semleges világnézet, akkor a semleges államnak a semleges világnézettel szemben is semlegesnek kellene lenni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy világnézetileg legfeljebb egy döglött ló lehet semleges.

A jakobinus, szabadkőműves hagyomány folytatódik, ami egy zsigeri antikrisztianizmustól vezérelve gyűlöl és akadályoz mindent, ami a kereszténységre utal. Gondolkodásuk deformáltsága abban látszik a legjobban, hogy miközben rá akarják Európára erőltetni az egyneműek házasságát, a drogliberalizációt, és más hasonló természetellenes devianciát, addig a megszentelt történelmi tradíciókat, az értékteremtő kultúrákat diszkriminálnák. Pontosan ez az, ami az európai bürokráciában nekünk nem kell.

Nem véletlen, hogy Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház nevében szolidaritásáról biztosította az olasz katolikusokat.

A mi feladatunk az, hogy egy olyan politikai közeget teremtsünk, amiben az ilyen diszkriminatív és ostoba ítéletek meg sem születhetnek.

- Minden nemzetnek és minden közösségnek joga van a saját identitásához és hagyományaihoz. Elsősorban a társadalmat kell megerősítenünk abban, hogy a saját hagyományaihoz, a szülei, nagyszülei, ősei a tradíciójához ragaszkodjék. Én személy szerint ki nem állhatom a külföldről átvett, azt majmoló, a magyar kultúrkörben semmiféle kötődéssel nem bíró dolgoknak az átvételét, mint például a Halloween vagy a Valentin nap. Ez a fogyasztói kiadása annak az ünnephamisításnak, ami a bolsevik korszakot is jellemezte, amikor orosz mintára Gyed Maróznak, azaz télapónak kellett mondani a Mikulást. Ma már Santa Clausnak hívják, de azt nagyon kevesen tudják, hogy az ünnep végeredményben Szent Miklós szmirnai püspök történetéből alakult ki. Az pedig tudatos torzítás, hogy a történelmi valóságot, ami a püspökre utal, azt egy, a skandináv kultúrkörben meglévő rénszarvasszán motívummal váltsák fel. Ez pontosan ugyanolyan bárgyúság, mintha a Húsvét nem Krisztus feltámadásának, hanem a nyuszinak az ünnepe lenne. Vagy olyan mintha a Karácsony nem Krisztus születésének, hanem a fenyőfának volna az ünnepe.

Az állam feladata e tekintetben az, hogy az autentikus nemzeti hagyományokat támogassa. Itt azonban alapvetően a magyar társadalom életösztönének feltámadása, önvédelmi reflexeinek megerősödése szükséges, hogy amerikai bóvlik helyett, a saját megszentelt és értékes hagyományainkat tudatosítsuk magunkban, gyermekeinkben és környezetünkben.