A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hozzátette, hogy “külső ellenségeink csak akkor tudnak legyőzni, ha a belső hazaárulók hátba tudják szúrni az országot. Nem szabad megengednünk, hogy az ország élén olyan figurák állhassanak, mint Károlyi Mihály vagy Linder Béla. Az önök fantáziájára bízom, hogy az aktuális hasonlatot továbbvigyék” – fogalmazott.
Semjén Zsolt arról beszélt, hogy miután az ország a területének kétharmadát elvesztette, Bethlen Istvánnal fel tudott állni a padlóról, és egy évtized alatt Európa egyik legerősebb országa lett.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette, a nemzeti kormány minden tőle telhetőt megtett a trianoni tragédia következményeinek enyhítésére. Még az Országgyűlés megalakulása előtt elfogadták az állampolgárságról szóló törvényt, és kiemelte: már 160 ezer határon túli magyar kérelmezte, hogy közjogilag is ehhez a nemzethez tartozhasson.
Semjén Zsolt szólt a nemzeti összetartozás napjának megünnepléséről, és rámutatott, hogy a korábbi, szavai szerint “ideiglenes” alkotmánynál jóval hangsúlyosabban nyilvánították ki, hogy az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért.
Az oroszlányi Trianon-emlékmű egy tölgyfából állított kettős kereszt, talapzatánál a hármas halmot szimbolizáló kőhalommal. A középső halom márványtáblája a régi Magyarország térképe. A két szélső halmon lévő táblák a trianoni veszteség adatait tartalmazzák, illetve az emlékmű létrehozásában segítőket sorolják fel.
Az emlékmű felállításához és a környező park felújításához az oroszlányi Rákóczi-szövetség, civil adományozók és az önkormányzat járult hozzá mintegy négymillió forinttal – mondta el Takács Károly polgármester.
(Forrás: MTI, hirado.hu)
