A Kereszténydemokrata Néppárt szerint az SZDSZ és az MDF a választási törvény módosításával csupán politikai túlélését kívánja biztosítani 2010 után. A Fidesz a két párt felvetésére reagálva üdvözölte, hogy egyre több párt sorakozik fel a képviselők létszámcsökkentését célzó indítványuk mögé.
A Fidesz és a KDNP hosszú időn keresztül többször – sikertelenül – próbálta napirendre vetetni a kisebb parlamentről szóló törvénymódosítását, amit éppen azok akadályozták meg, akik most „választási törvénymódosításosdit játszanak” – nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának Halász Zsuzsa, a párt szóvivője.
Mint mondta: nyilvánvaló, hogy a két pártot nem a takarékossági szándék vezérli, hanem az, hogy támogató bázisuk elvesztése ellenére a választási szabályok átírásával valahogyan ismét bekerüljenek a parlamentbe, és biztosítsák saját politikai túlélésüket 2010 utánra.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az SZDSZ és MDF közös javaslatára reagálva annyit mondott: „örülünk, hogy egyre több párt sorakozik fel az Országgyűlésben több tucatszor leszavazott indítványunk mögé, amely a parlament létszámának csökkentését célozza”. Megjegyezte: világosan látszik, hogy formálódik az MSZP-SZDSZ-MDF koalíció.
A szabad demokrata Magyar Bálint és Világosi Gábor, valamint az MDF-es Csapody Miklós és Karsai Péter által benyújtott javaslat három változatának közös eleme a 200 fős Országgyűlés és az egyfordulós választás. Így lerövidítenék a kampányidőszakot, és csökkentenék az erre fordított költségeket. A parlamentbe bejutás küszöbe – mindegyik változat szerint – öt százalék maradna.
Mint a kedden benyújtott javaslat indoklásában olvasható, „mindegyik változat arányosabb képviseletet tesz lehetővé, mint a jelenlegi rendszer”.
A javaslatot jegyző politikusok a három változatot azzal indokolják, hogy ezzel is jelezni kívánták: számukra minden megoldás elfogadható, amely a képviselők számának csökkentéséhez, az arányos képviseleti rendszer érvényesítéshez és költségkímélő megoldáshoz vezet.
Az „A” változat alapján a választópolgárok összesen száz egyéni választókerületi és száz listás országgyűlési képviselőt választanának meg.
Az indoklás szerint az úgynevezett „egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben” a listás szavazatok elosztása nem a töredékszavazatokon, hanem a választópolgárok közvetlen szavazatain alapulna, így a kisebb pártoknak is biztosítana lehetőséget az Országgyűlésbe kerülésre.
A „B/1” változat szerint a választópolgárok párlistákon választanák meg az Országgyűlésbe kerülő képviselőket, független jelöltek nem indulhatnának.
A javaslat indoklása szerint az országos pártlistás választási rendszer „sokkal arányosabb, mint a rendszerváltáskor megalkotott szisztéma. A parlament összetételében jobban tükröződik a társadalom politikai vélemény- és érdektagoltsága”. A benyújtók megjegyzik: a megszűnő egyéni választókerületi képviselői funkciókat átvehetik az országos pártlistán megválasztott képviselők.
A regionális választási listás rendszert tartalmazó „B/2” változat szerint a megszűnő egyéni választókerületi képviselői funkciókat a regionális pártlistán megválasztott országgyűlési képviselők vennék át.
E javaslat fontos eleme – szemben az előző változattal –, hogy független képviselőjelöltek is versenyezhetnek a parlamenti mandátumokért.
A javaslat három változatot tartalmaz a választókerületek meghatározására is, amelyek megfelelnek az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek. Az „A” változat esetében az Országgyűlés saját hatáskörébe vonná a választókerületek meghatározásának jogát, így az erről szóló korábbi rendelet hatályát veszítené. A „B/1” változat szerint az ország egy választókerületet alkot, míg a „B/2” változat létrehozná a regionális választókerületeket. A javaslat melléklete alapján a dél-alföldi régió 27, a dél-dunántúli 19, az észak-alföldi 30, az észak-magyarországi 25, a közép-dunántúli 22, a közép-magyarországi 57, míg a nyugat-dunántúli régió 20 mandátumot kapna.
