A társadalomban terjedő depresszió, az erőszakos cselekmények megsokasodása Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szerint visszavezethető az alapvető értékek elleni folyamatos támadássorozatra. Az egyházi vezető az idén missziót hirdetett egyház-megyéjében, amelyben – az evangélium hirdetése mellett – olyan témákkal kapcsolatos rendezvények is lesznek, mint a tudomány vagy az ökológia. A Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta, a cigányság felzárkóztatására megoldást csak a munka, az oktatás és az etikai nevelés hozhat.
– Tíz éve nevezték ki a kalocsa-kecskeméti főegyházmegye érsekévé, és most az évforduló kapcsán missziót hirdetett. Miért?
– Ez nem rögtönzés, hanem az egyház örök programja, amelyet Krisztus határozott el, amikor azt mondta: menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet. Ezt szeretnénk aprópénzre váltani. Az egyház lényege, hogy továbbadja az evangéliumot.
– Tekinthetjük ezt a kezdeményezést a 2007-es városmisszió folytatásaként?
– Igen, ugyanakkor most szélesebb spektrumban gondolkodunk. Az sem mellékes, hogy vidéken más a helyzet, mint mondjuk Budapesten. Ha valaki a fővárosban egy pláza előtt elkezd &téríteni&, az fel sem tűnik senkinek, ám ha valaki egy vidéki főtéren teszi ugyanezt, azt hiszik, valami szektától jött. Ezért fontos megtalálni a megfelelő fórumokat és módszereket az evangelizációra.
– Milyen programokkal készül az egyházmegye?
– Az élet minden területét érintőkkel. Fontosnak tartom azonban, hogy ne az ismeretek továbbítására szorítkozzunk, hanem a keresztény életforma bemutatására. A hívő ember ugyanis minden cselekedetével tanúságot tesz. Leginkább nyitott rendezvények lesznek, amelyek a fiatalok és az idősek érdeklődésére egyaránt számot tarthatnak. Téma lesz például az egyház tanítása és az ökológia, valamint a hívő emberek viszonya a tudományhoz. Még ma is sokakban él a tévhit, hogy Galilei óta az egyház szakított a tudománnyal. Nem kell messzire mennünk, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsuk, elég csak a kalocsai jezsuiták által létrehozott nagy hírű obszervatóriumra gondolni. Természetesen a kommunisták ezt az intézményt is szétverték, hagyták lepusztulni. Íme az &alapos& leltárban szereplő egyik tétel: egy szekrényre való csillagászati műszer. Egészen elképesztő.
– Sokan támadják az egyházakat, mondván, nem közéleti kérdésekkel, hanem kizárólag hitéleti tevékenységgel illene foglalkozniuk. Mit gondol erről?
– Azzal egyetértek, hogy elsődleges feladatunk az üdvösség hirdetése, vagyis annak hangoztatása az emberek felé, hogy az élet nem ér véget a halállal. Az egyház minden ezzel összefüggő témát felvállal. Ilyen például a családok ügye, amely az evangélium eszményéből, a megbocsátásból fakad, és napjainkban rengeteg támadás éri. Rendkívül szomorúnak tartom, hogy egyesek az abortuszt egyszerű műtéti beavatkozásnak nevezik, vagy arról beszélnek, hogy az embernek joga van megválasztani saját nemét. Mindezeknek láthatjuk az eredményét: terjed a depresszió a társadalomban, növekszik az erőszakos cselekmények száma, az elkövetők pedig egyre fiatalabbak. Az alapvető értékeket lényegében a felvilágosodás óta támadják, ám ma már egészen elképesztő intenzitással.
– Közben arra szólítják fel az egyházi vezetőket, hogy álljanak ki az úgynevezett ordas eszmék ellen, tegyenek a rasszizmus visszaszorításáért.
– Ez nem más, mind a bajok kivetítése a felekezetekre, amelyek, nem mellesleg, rengeteget foglalkoznak a lecsúszottakkal. Egyébként feltenném a kérdést a liberális politikusoknak: melyikük járt már cigányok lakta viskóban, melyikük látogatta meg a legszegényebbeket? Én megtettem, sőt jártam börtönben is az örömhírt hirdetni. Arra is kíváncsi lennék, van-e olyan képviselő, akinek a gyermeke cigányokkal jár egy osztályba. Egy kicsit tudok is beszélni a nyelvükön, de nem idealizálom őket. Egyik hozzátartozómat nemrég romák verték meg, de nagyon. Fontosnak tartom a törvény előtti egyenlőséget, ám a valódi megoldást a munkában és a kötelező oktatásban, valamint az etikai nevelésben látom.
Magyar Hírlap
