Növekedés és igazságosság

2009. március 18.
Ossza meg ismerőseivel!

    semjenzsolt.hu: – A KDNP elnöke bejelentette, hogy a pártja készen áll a kormányzásra. Egy új kormányprogramnak melyek a KDNP számára sarkalatos elemei?

     

    Semjén Zsolt: – Gazdasági szempontból a növekedés, társadalmi szempontból pedig a szociális igazságosság. Akár a Reformszövetség, akár Gyurcsány, akár Bokros számtalan ponton irreális elképzeléseit nézzük, a céljuk az, hogy az országot megmentsék az államcsődtől. Nem elég azonban önmagában az államcsődöt elkerülni, hogy ha a nyakunkba zuhan az ország csődje, egy szociális krízis, demográfiai katasztrófa. Nem elég pusztán az államcsődöt elkerülni: az ország csődjét kell elkerülni – ez programunk lényege. Mindkettőt úgy lehet elkerülni, és növekvő, erősödő pályára állítani az országot, hogyha nem pusztán a pénzügyi, hanem a gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe vesszük. E három szempontnak az összekapcsolása növekedésorientált gazdaságpolitikával lehetséges, hiszen ha növekszik a gazdaság, akkor több az elosztható pénz is. A restriktív és a neoliberális gazdaságpolitika, a növekedés-orientált gazdaságpolitikával szemben csökkenti a lakosság fogyasztását. Ha tovább csökken a lakosság fogyasztása, ha még több pénzt veszek el az emberektől, akkor ők még kevesebbet fognak tudni vásárolni: fogyasztani. Márpedig hogyha nem vásárolnak, és nem fogyasztanak, akkor az üzletek nem tudják eladni az áruikat, ha az üzletek nem tudják eladni az áruikat, akkor nem veszik át a gyárak és gazdák termékeit, ha nem veszik át ezeket a termékeket, akkor a gyárak és a gazdák csökkentik a termelésüket, elbocsátják az alkalmazottakat, azok nem kapnak fizetést: így az egész ország a csődbe zuhan. A növekedés-orientált gazdaságpolitika nem elveszi az emberektől a pénzt, hanem meghagyja a társadalomban, hiszen ez teremti meg azt a fogyasztást, ami lehetővé teszi a gazdaság növekedését.

     

    – A családok csődvédelméből mikorra lesz törvény? Hogyan állnak az egyeztetések?

     

    – Reményeim szerint őszre meg lesz a törvény – a fogadtatása eddig nagyon kedvező. A családok csődvédelme három pillérből állna. Az első pillér csődvédelmi gondnokok intézménye, akiknek az lesz a feladatuk, hogy családsegítő módon áttekintsék a családok a pénzügyi lehetőségeit. Ma családok tízezrei vannak válság-közeli helyzetben, amiatt, hogy néhány százezer, vagy néhány tízezer forintos közműtartozást halmoztak föl. Ennek fedezetéül – vagy arra, hogy a karácsonyi ünnepeknél ajándékot tudjanak venni a családnak – hitelt vettek föl. Ezt már nem tudták fizetni az egyre romló valutaárfolyamok miatt, ezért uzsorások karmaiba kerültek és összeomlott a család. Középosztályi családok vannak a kilakoltatás szélén. A családi csődgondnokoknak a feladata az, hogy áttekintsék a család pénzügyeit, és olyan banki tanácsokat is adjanak, melyek segítenek átlátni az egyes pénzügyi döntések következményeit. A csődgondnokok fogják a család pénzügyi helyzetét egészben látni és tanácsokat adni: hogyan lehet az adósságcsapdából kikeveredni.

    A másik új szereplő a bíróság. A család összes ügyét egy bíróhoz vonnák össze, olyan széles felhatalmazással, hogy mind a bankok, mind például a szolgáltatók felé fizetési moratóriumot hirdethet, egyben megakadályozhatja azt, hogy a családot kitegyék az utcára, a gyerekek állami gondozásba kerüljenek.

    A harmadik kulcsszereplő a szociális bank – hivatalos neve szakosított pénzintézet, mely egy szociális bankként, vagy családi értéktárként működne. Ma a bankok mindent 160-180 százalékra biztosítanak: egy hatmilliós hitelfelvétel esetén legalább tízmillió forintos lakásfedezetet kötnek ki. Ha nem tudják a törlesztő részleteket fizetni, a bank azonnal eladja az ingatlant – rendkívül nyomott áron. Részint, mert egy percet nem fog várni, részint, mert a bankot nem érdekli, hogy 8-9-10 millió legyen a vételár, őt csak az érdekli, hogy a saját hatmillióját megkapja. Ezért a lehető leggyorsabban – áron alul – adja el az ingatlant, nem érdekli, hogy mi fog történni a családdal. A szociális bank viszont nem engedi eladni áron alul a lakást, csak akkor, amikor valóban a tízmilliót megkapja a lakásért. A család ebben az esetben nem a nulla forinttal a zsebében áll az utcán, hanem 4 millióval, így meg tudja oldani azt, hogy egy szerényebb lakásba költözzön, de ne kerüljön az utcára. Ez a három pillér együtt képes kezelni ennek a több tízezer, válság közeli, csőd közeli családnak a helyzetét.

    A törvény elfogadása érdekében több irányban indultunk el, rövidesen egy komoly konferenciát rendezünk, ahol az összes érintett jelen lesz és elmondhatja a véleményét. A családsegítőkkel megkezdtük a tárgyalásokat, ők lelkesen támogatják terveinket. A bankokkal már folyik az egyeztetés a lehetséges pénzügyi struktúráról, konstrukcióról. Alkotmányjogászokkal és polgárjogi szakértőkkel tárgyalunk bíróság jogkörének a kiszélesítéséről. A konferenciát követően a kormánnyal is tárgyalunk, mind Szűcs Erika, mind Gyurcsány Ferenc jelezte nyitottságát. Bagdi Gábor rövidesen találkozni fog a szakminiszterrel.

    Nem az a cél, hogy javaslatunk lex-Semjén néven bevonuljon a történelembe, hanem az, hogy megmentsünk családok tízezreit a csődtől. Makrogazdasági szempontból is sokkal olcsóbb megtartani a most még kapaszkodó családokat, mint a már lesüllyedt, lakását elveszetett, utcára került, munkanélkülivé vált, szétesett családokat menteni.

     

    – Az Uránia filmszínházban az elmúlt héten mutatták be a KDNP történelmét feldolgozó dokumentumfilmet. Mi a KDNP üzenete a ma sodródó emberének?

     

    – Az örök értékek, az örök értékeknek a képviselete a mindennapi politikában – ez biztos iránytűt jelent. A KDNP volt az a párt, amelyik ellene mert mondani a náci időben a barna diktatúrának, ez a párt volt az, amelyik a kommunista időkben ellene mert mondani a vörös diktatúrának. Ez az a párt amelyik a szociális igazságosság programjával szembeszállt a neoliberális vadkapitalizmussal. Mind a neoliberális vadkapitalizmus, mind a nácizmus, mind a bolsevizmus: mind a három egyfajta újpogányság a szemétdombjára került, a kereszténydemokrácia, annak történelmi igazsága pedig fényesen beigazolódott. Ezért gondoljuk azt, hogy a mindennapokban is szükség van egy ilyen biztos, és a történelemben kipróbált iránytűre. Ha nincs tízparancsolat, és nincs erkölcsi rend a társadalomban, akkor az darabjaira hull szét, ami mindenkinek kárt okoz. Az a morális és szellemi gazdagság, amit a kereszténydemokrácia az elmúlt hatvanöt év alatt létrehozott, az olyan erő, ami feljogosít, és kötelez minket, hogy a ma politikai életében is betöltsük azt a szerepet, amit a magyar történelemben betöltöttünk.

    semjenzsolt.hu