„Resurrectio Domini, spes nostra – az Úr föltámadása a mi reménységünk” E szavakkal köszöntötte a Szentatya húsvétvasárnap a Szent Péter téren összegyűlt híveket, valamint a televíziók és rádiók előtt ülőket. XVI. Benedek pápa Szent Ágoston szavaival fogalmazta meg húsvéti jókívánságait, amelyek arra utalnak, hogy a halállal az élet teljesen véget ért, Krisztus azért támadt föl, hogy reménységet adjon nekünk.
A mai ünnep választ kínál számunkra arra a kérdésre, hogy mi van a halál után? „A halál nem az utolsó szó, mivel végül az Élet győzedelmeskedik. Ez a bizonyosságunk nem egyszerűen emberi érvelésen alapul, hanem egy történelmi tény ad alapot a hitünknek: Jézus Krisztus, akit keresztre feszítettek és eltemettek, dicsőséges testével támadt fel. Jézus azért támadt föl, hogy nekünk, benne hívőknek örök életük legyen. (…) Húsvét hajnalától a reménység új tavaszába öltözik a világ. Ettől a naptól kezdve már megkezdődött a mi föltámadásunk, mert a Húsvét nem egyszerűen egy történelmi pillanatot jelent, hanem egy új állapot elérkezése: Jézus nem azért támadt föl, hogy emléke élő maradjon tanítványai szívében, hanem azért, hogy ő maga éljen bennünk és benne máris élvezni tudjuk az örök élet örömének ízét.”
A Szentatya beszédében hangsúlyozta: „az Úr föltámadásának örömhíre bevilágítja a világ azon sötét vidékeit, ahol élünk.” Utalt a materializmusra és a nihilizmusra, azokra a világlátásokra, amelyek nem tudnak fölülemelkedni azon, ami tapasztalatilag megállapítható, és reménytelenül menekül a semmi érzületébe. „Ha elvetjük Krisztust és az ő föltámadását, akkor nincs hely az ember számára, és összes reménye illúzió marad.” Ám ma, amikor az Úr föltámadásának jó híre árad szét, a válasz a kétkedők panaszkodó kérdésére: „Húsvét hajnalán minden megújult. ‘Mors et vita / duello conflixere mirando: dux vitae mortuus / regnat vivus – Benne élet és halál csodás nagy párharcra száll: / élet Ura a sírból felkél, és győztesen él’.”
„Ha Húsvét által Krisztus kitépte a rossz gyökerét, szüksége van férfiakra és nőkre, akik minden időben és mindenütt segítsenek neki győzelmét bizonyítani ugyanazokkal a fegyverekkel: a jog és az igazság, az irgalmasság, a megbocsátás és a szeretet fegyvereivel. Ez az az üzenet, amelyet legutolsó apostoli utam alkalmából el akartam vinni Kamerunba, Angolába és az egész afrikai kontinensre.” Ezt az üzenetet ismétli majd meg Benedek pápa a Szentföldön, ahová pár hét múlva utazik. „A nehéz, de elmaradhatatlan kiengesztelődés, amely előfeltétele a közös biztonságos jövőnek és a békés egymás mellett élésnek, nem válhat valósággá csak a megújított, kitartó és őszinte erőfeszítések gyümölcseként, az izraeli-palesztín konfliktusban történő kiegyezésében.”
A Szentatya gondolataiban kitért a Közel Keletre és az egész világra is. „Abban az időben, amikor globális méreteket ölt a kenyérhiány, a pénzügyi zűrzavar, régi és új szegénység, az aggasztó klímaváltozások, az erőszak és a nélkülözés, amely sokakat arra kényszerít, hogy hagyják el saját földjüket és keressenek egy kevésbé bizonytalan túlélést; a mindig fenyegető terrorizmus, a növekvő félelem a bizonytalan holnap miatt, – szükséges az, hogy újra fölfedezzük lehető kilátásainkat, és visszaszerezzük reménységünket. Senki se vonulhat vissza ebben a békés küzdelemben, amelyet Krisztus Húsvétja kezdeményezett, amelyben – ismétlem – férfiakat és nőket keres, aki segítsenek neki győzelmét bizonyítani ugyanazokkal a fegyverekkel: a joggal és az igazsággal, az irgalmassággal, a megbocsátással és a szeretettel.”
Végül Bendek pápa Szűz Máriát, a reménység csillagát hívta segítségül, „hogy vezesse az emberiséget az üdvösség biztos partja felé, amely Krisztus szíve, a Húsvéti áldozat, a Bárány, aki ‘megváltotta a világot’, az Ártatlan, ‘aki kiengesztelt minket, bűnösöket az Atyával’. Neki, a győztes Királynak, Neki a keresztre feszítettnek és föltámadottnak, Neki kiáltsunk alleluját!”
Ünnepi beszédté követően a Szentatya 63 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is – „Krisztus feltámadt, alleluja!” –, majd Urbi et Orbi áldást adott a városra és az egész világra.
„Tudnunk kell továbbadni Húsvét igazságát és örömét a minket körülvevő világnak” – mondta húsvétvasárnapi szentbeszédében Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában.
„Feltámadt Krisztus! Ez a felismerés fokozatosan hasított bele az apostolok szívébe Húsvétvasárnap reggelén. Az első tanítványok hite Jézus feltámadásában személyes találkozásokon alapult, melyeket Krisztus kereszthalála után éltek át. Akik nem találkoztak személyesen a Feltámadottal, hittel elfogadták azok tanúságtételét, akik találkoztak vele. Ugyanilyen hittel fogadjuk ezt mind a mai napig.”
„A húsvéti örömhír erőforrás. A mi gyenge, emberi szavunkra és tanúságtételünkre bízta Krisztus ennek a jó hírnek a továbbadását. De a mi gyengeségünk nem áll magányosan, mert Isten ereje kíséri és igazolja, ahogyan kísérte és igazolta a meghalt és föltámadt Krisztus művét és igazságát is.”
Ma is tudnunk kell továbbadni Húsvét igazságát és örömét a minket körülvevő világnak – hangsúlyozta a főpásztor. „Ha sokszor mindent elborítani látszik is az önzés, a bizalmatlanság, ha gyakran spontán vagy gerjesztett gyűlölet osztja is meg az embereket, ha az anyagiak hajszolására hangolt világunk különösen is nagy drámának éli meg éppen az anyagi jólét csökkenését vagy a gazdaság megroppanását, nekünk a feltámadt Krisztus más távlatot mutat. Nem értelmetlen sodródás az egyéni élettörténetünk, nem céltalan vergődés a világtörténelem, hanem a minket örök életre hívó isteni szeretet nagy terve valósul meg benne.”
Húsvétkor a feltámadó Jézus Krisztus nem csak kívül, de belül is visszaadja nekünk a reményt, életünk színeit a szürke és szürkeséget szerető eminenciásokkal szemben, akiknek a szemében mi elhanyagolható tényezők vagyunk – mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök húsvéti istentiszteletén vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban.
Feltette a kérdést az összegyűlteknek: mi jutott eszükbe ma reggel? “Eszetekbe jutott-e a húsvéti teendők közepette hogy fog alakulni sorsotok, életetek minősége?” – folytatta. Elmondta, hogy neki idén furcsa módon, egy névtelen levéllel juttatták eszébe a húsvét közeledtét, amelyben felszólították, hogy ne prédikáljon, mint karácsonykor.
Nem lehet úgy beszélni Isten akaratáról, hogy közben ne látnánk a körülöttünk lévő világot, bár sokan azt szeretnék, hogy ne értsük mi történik velünk – figyelmeztetett Bölcskei Gusztáv a levélre reagálva.
„Húsvétkor a feltámadó Jézus Krisztus nem csak kívül, de belül is visszaadja a reményt, életünk színeit. Ezt azonban nehéz észrevennünk, hisz sorsunkat igazgatni akarják szürke, és szürkeséget szerető eminenciások, akik szerint mi elhanyagolható tényezők vagyunk” – fejtette ki.
Aggodalmát kifejezve úgy fogalmazott: „ma is működik a nagy rábeszélőgép, aminek lényege, hogy egyre kevésbé értsük mi történik velünk, a földjeink, vizeink, gyermekeink és unokáink jövőjével.”
Elmondta, hogy a könnyen felejtő országunkban az evangéliumnak kell eszünkbe juttatni, hogy húsvétkor három nap megrengette a Földet, de az nem elnyelte az embereket, hanem kinyitotta a sírt és ezzel visszaadta nekünk a reményt.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke reményét fejezte ki, hogy húsvét alkalmával eszünkbe jut Krisztus, aki feltámadásával visszaadta a reményt akkor, amikor a sötétség növekedni látszott.
Bölcskei Gusztáv az istentisztelet végén áldott, az élet színeit visszaadó és lelkünkbe sugárzó, békés húsvétot kívánt az egybegyűlteknek.
Húsvét vigíliáján a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: „ha gyakran gyűlölet osztja is meg az embereket, ha az anyagiak hajszolására hangolt világunk különösen is nagy drámának éli meg éppen az anyagi jólét csökkenését vagy a gazdaság megroppanását, a Jézusban hívőknek a feltámadt Krisztus örömhírét kell továbbadniuk, az örök élet reménységét.” Nem értelmetlen sodródás az emberek egyéni élettörténete, nem céltalan vergődés a világtörténelem a keresztények számára, mert Krisztus más távlatot mutat – mondta Erdő Péter.
Beszédében megemlítette, a természeti katasztrófák híre rádöbbenthet sokakat, hogy milyen kiszolgáltatott az emberi élet ebben a világban. „Amikor az együttérzés és a szeretet üzenetét kell küldenünk az itáliai földrengés károsultjainak és az áldozatok hozzátartozóinak, mindez nem a kétségbeesés forrása” – fogalmazott. Szentbeszédben a bíboros beszélt Jézus feltámadásának misztériumáról és az előtte zajló három nap történéseiről.
A ceremónia keretében Erdő Péter tíz embert megkeresztelt, köztük több felnőttet. Ehhez fűződően elmondta: „”a keresztvíz mellett Jézus láthatatlanul ott áll a hívők oldalán, átöleli az újonnan megkeresztelteket, s ujjongó örömmel tölti el lelküket, mert kegyelmet ad nekik bűneikre.”
A több mint kétórás szertartás a hívők hagyományos körmenetével zárult a Szent István-bazilika körül.
Forrás: kdnp.hu
