A szabadulás emlékművét, Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozícióját avatták fel a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából a piknik egykori helyszínén, Sopronpusztán. A nagy nemzetközi sajtóérdeklődéssel kísért eseményen az európai és a hazai politikai élet több vezető személyisége részt vett.
A verőfényes délutánon több mint kétezren gyűltek össze közös ünneplésre a sopronpusztai emlékparkban. A magyar, német és osztrák ünneplőket a Páneurópai Piknik 1989 Egyesület, az egykori szervezők nevében Tőkés László köszöntötte. A politikus kijelentette: számára augusztus 19. a szovjet diktatúra és a szabad Európa országait elválasztó vasfüggöny áttörésének leghitelesebb évfordulója.
Tőkés László megemlékezett a pikniket szervező debreceni és soproni MDF-esekről, az eseményt kezdeményező polgárokról és a piknik „bátor szívű résztvevőiről”, akik “a zsarnokság falát átütötték és a szabadság útját megnyitották előttünk” – mondta.
Tőkés László szólt arról, hogy két évtizeddel ezelőtt Temesváron miképpen sikerült áttörni „a fasizmus ikertestvéreként azonos mércével elítélendő kommunizmus által emelt hazugság, félelem és hallgatás falait”. Az európai parlamenti képviselő beszélt a Ceausescu-diktatúra megdöntéséről, amely 20 évvel ezelőtt „falak helyett falvak ezreit akarta lerombolni”.
A politikus felidézte, hogy Németország és Európa egyesülésével párhuzamosan az országhatárok által elszakított Kárpát-medencei magyar közösségek egyesülése útjából is elhárultak az akadályok, „amelyek 1920 óta mesterséges módon választottak el bennünket egymástól”. Hozzátette azonban, hogy a rendszerváltás után még mindig számtalan választófal emelkedik népek és országok között és a totalitárius diktatúrák a világ több részén továbbra is megfosztják szabadságuktól az embereket és a nemzeteket.
Firtl Mátyás, a soproni térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: a páneurópai piknik helyszínét a cselekvő szabadságvágy tette történelmi hellyé és immár jelképpé is vált, a beteljesített szabadságvágy jelképévé.
A politikus emlékeztetett: a csak néhány órára megnyitott határt a 20 évvel ezelőtti esemény után újra lezárták, de a „kommunizmus embertelen rendszerétől való szabadulás lehetőségének és a szabadságjogok érvényesíthetőségének élménye visszafordíthatatlanul teret nyert” az emberek lelkében.
Sopron a leghűségesebb város, a szabadság városává is lett – mondta végül Firtl Mátyás.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Excellenciás Püspök Urak! Excellenciás Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Isten hozta Önöket erre a történelmi helyre! Történelmi hely ez: a cselekvő szabadságvágy tette azzá.
Körülmények, szándékok, lehetőségek konstellációja állt úgy össze ,,a csodák évének”, nyarán, hogy egy, a vasfüggöny lebontását, a határok nélküli, közös Európa eszméjét hirdető, közösségi esemény, a Páneurópai Piknik, a szabadság beteljesülésének tettévé válhatott.
Az akkori ellenzéki pártok, a debreceni és soproni fiatalok Bontsd és vidd! akciója, a több száz NDK-s állampolgár határáttörése révén a 20. századvégi európai történelem egyik legjelentősebb eseményévé vált. A vasfüggöny múlandóságán túl, az emberek szabadságát, alapvető jogait korlátozó diktatúrák által emelt falak, a zárt határok, a poszt-sztálini korszak múlandóságára mutatott rá.
Az emberek szabadságvágyának elemi megnyilvánulása volt a nagypolitika taktikus lépései, olykor kényszercselekvései sorában, amelyek akkor már az egyre jobban recsegő-ropogó rendszer tarthatatlanságából eredtek.
A csak néhány órára megnyitott határt az esemény után újra lezárták, de az évtizedekig ránk kényszerített kommunizmus embertelen rendszerétől való megszabadulás lehetőségének, a szabadságjogok érvényesíthetőségének élménye visszafordíthatatlanul teret nyert; és a tettben beteljesedett szabadságélmény erejéből tovább táplálkozott.
Ez az erő felgyorsította a német egyesülés első igazán látványos, sopronpusztai akcióját követő folyamatokat, az NDK-s „exodus” -on keresztül, a német újraegyesítéshez, Európa egyesüléséhez, majd a határok végleges eltűnéséhez vezetett.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Történelmivé vált ez a hely abban, ahogyan talán különböző szándékkal, de egy akarattal a korabeli politikai vezetés, a frissen szerveződő ellenzéki pártok, a civilek, de még a határőrség tagjai is a szabadság felé menekülők sorsát segítették, azokat, akiknek akkor, itt életük egyetlen megoldása, esélye, élet-kérdése volt a kapun való átjutás.
Történelmi ez a hely, mert az eltelt 20 év lenyomatát, korrajzát is megjelenítik azok az emlékművek, amelyek a helyszínen azóta állíttattak.
És történelmi, mert immár jelképpé vált: a beteljesített, a cselekvő szabadságvágy erejének jelképévé.
+
A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: az emlékmű megörökíti a pikniket szervező polgárok olthatatlan vágyát, hogy „hazatérhessenek” a határok nélküli Európába, dicsőíti elszántságukat és ügyességüket, ahogy ezt az akkori akadályok ellenére megszervezték. 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ „vasfüggönye” és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába. Sólyom László azt mondta: „Kőbe faragva örök jele lesz ez az emlékmű az NDK-s polgárok életüket is kockáztató kétségbeesett bátorságának, a nagy menekülésnek és a szabadulás hihetetlen élményének”.
Sólyom László szerint az áttörés emlékműve egyszersmind a rendszerváltás „legjobb arcának” állít emléket. Az államfő szerint ez a nap akkor is emlékművet érdemelne, ha a következmények teljesen másként alakultak volna. Akkor is messze túlmutatna önmagán, és emlékezésre méltó lenne a tény, hogy több mint hatszáz ember a német nemzet fallal, szögesdróttal, lőparanccsal elválasztott és bezárt részéből ki tudott törni, és el tudott jutni a német nemzet szabad részéhez – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is: a páneurópai piknik ugyanúgy, mint azután a keletnémetek kiengedése nyugatra, része volt az 1989 nyarán felgyorsult politikai változásoknak. Akkor már befejezéshez közeledtek az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások, megfogható közelségben voltak a többpártrendszerű szabad választások – mondta.
Hozzáfűzte: a rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Úgy fogalmazott: „A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Kié a múlt? Ki vitte végbe a rendszerváltást? Mi az új, demokratikus rendszer viszonya a Kádár-rendszerhez? Hányszor kellett fellépnem azért, hogy leszögezzem, nincs folyamatosság a két rendszer között! Hányszor kellett küzdenem azért, hogy csak egyetlen 1956 van!”. Ez az emlékmű azt is hirdeti, hogy a rendszerváltásban döntő szerepet játszottak az emberek, az ország népe. Nemcsak politikusok egyezkedtek a kerekasztalnál, s „nem valamilyen reformkommunista program valósult meg” – jelentette ki.
+
Az európai szabadságeszméhez, a demokráciához tett hozzájárulásként méltatta a páneurópai pikniket Carl Bildt, az Európai Unió képviseletében felszólaló svéd külügyminiszter.
1989-ben kezdődött Európa új jövője, s ehhez a páneurópai piknik is hozzájárult.
„Visszatekintve elmondhatjuk, hogy valóban csoda volt az, ami 1989-ben történt. Talán Európa történetében először az átalakulást nem katonák, nem fegyverek hozták létre, hanem nemzetek, polgárok, közösségek” – jelentette ki.
Nem olyan régen Európa még háborúkat és totalitárius rendszereket exportált a világ többi részébe, ma már békére ösztönzi, megmutatva, hogy a nemzetek együtt tudnak működni – hangsúlyozta a politikus.
A német szövetségi kancellár, aki villámlátogatásra érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a páneurópai piknik 20. évfordulóján rendezett ünnepségeken, úgy fogalmazott: Magyarország húsz éve szárnyat adott a németek, az NDK-s polgárok szabadságvágyának azzal, hogy a határt résnyire nyitotta.
A jó ötletek, legyenek bár szokatlanok, nagymértékben hozzájárulhatnak a történelemhez – mondta a német kancellár . A páneurópai piknik visszafordíthatatlan lépés volt a szabadság útján – jelentette ki Angela Merkel.
Az egységes Németország harmadik kancellárja, aki maga is az egykori Német Demokratikus Köztársaságban nevelkedett, köszönetet mondott Magyarországnak, a pikniket eseményeket osztrák oldalról végigkísérőknek és azoknak a keletnémet állampolgároknak is, akik – mint fogalmazott – kihasználták a rövid időre megnyitott kapu kínálta lehetőséget.
Angela Merkel úgy fogalmazott: „a történelem egyes emberek kis, de bátor lépéseiből áll. Ami itt történt, az már egy darab történelem. Németország és a német emberek soha nem fogják elfelejteni, amit Magyarország tett azért, hogy ma mindannyian szabadságban élhetünk”. Örömére szolgál – tette hozzá –, hogy Németország és Magyarország ma együttműködik az Európai Unióban, a szabadság köti össze őket és nem választja el diktatúra egymástól.
A páneurópai piknik jubileumi ünnepségén a német kancellár Sólyom László társaságában magánbeszélgetésen vett részt egykori kelet-német menekültekkel, szervezőkkel és olyan osztrák, magyar és német fiatalokkal, akik egyidősek a rendszerváltással.
(Forrás: MTI)
