A Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének álláspontjáról a zsinat kommunikációs szolgálata adott ki közleményt, amely szerint az egyházi vezetők úgy vélik, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény súlyosan sérti a kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát. A történelmi egyházak vezetői ezért azt javasolták, hogy szülessen egy új, átfogó kisebbségügyi törvény, amely biztosítaná a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatát is.
Tájékoztatásuk szerint Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ kisebbségi főbiztosa úgy fogalmazott: hiba, hogy a szlovák nyelvtörvény módosítása nyugtalanságot kelt a magyarok körében. Ugyanakkor Knut Vollebaek szerint a szlovákiai államnyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal, azonban a végrehajtáson lehet vitatkozni..
Bölcskei Gusztáv kijelentette, ha a szeptemberben elfogadott nyelvtörvény ügyében nem lesz változás, akkor azzal a kisebbségi jogokat csorbítják majd, a változás hiánya pedig precedens értékű is lehet, hiszen „felbátoríthatja a szomszédos országokat, hogy ott is korlátozzák a jelentős számú magyar lakosság kisebbségi jogait”. Úgy látja, hogy erre a negatív lépésre van hajlandóság a szomszédos országokban.
Példaként említette, hogy a Vajdaságban ledöntöttek egy szobrot, amelyet 2007. október 31-én, a reformáció napján állítottak a protestánsok.
Kedden a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel találkozott Knut Vollebaek. A munkareggelin ott volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
A találkozót a főbiztos kezdeményezte azután, hogy az egyházi vezetők levélben keresték meg.
(Forrás: kdnp.hu)
