“A krízis elbizonytalanította a befektetőket, megnehezedett a hitelezés, nőtt a munkanélküliség, csökkent a termelés. Tud-e az Európai Unió erre válaszolni? Van-e szava a klímaváltozás okozta veszélyekre, a terrorizmusra? Képes-e megvédeni az unió határait? Kellő méltányossággal fogadja-e a menekülteket? A parlament olyan költségvetést szeretne, amely igennel felel ezekre a kérdésekre” – hangoztatta a magyar képviselő a strasbourgi plenáris ülésen lefolytatott vitában.
Jelezte azt is, hogy az uniós parlament meglehetősen egységes a témában, “a komoly eltérés a tanács és a parlament között van”. A tagországok kormányait képviselő tanács ugyanis a krízis miatt a lehető legkisebb költségvetést szeretné, a parlament ugyanakkor úgy gondolja, hogy sok olyan eszköz van az unió kezében, amelyeket “még hatékonyabban, még jobban, még nagyobb erővel kellene működtetni éppen annak érdekében, hogy a krízisen úrrá lehessünk”.
A tanács a jövő évi büdzsére 120 milliárd eurót javasol, a parlament viszont 127 milliárdot, amennyiben a csütörtöki szavazás a költségvetési EP-bizottság ajánlását követi.
Az uniós szabályok szerint az éves költségvetés a intézmények közti folyamatos egyeztetés alapján születik meg, a büdzsét véglegesen az EP hagyja jóvá decemberben.
