Tízéves vajúdás ért véget Sólyom László asztalán. A köztársasági elnök nem írta alá a Polgári Törvénykönyvről szóló, több, mint 1200 paragrafusból álló törvényt – megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő döntéséről levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét.
Az államfő véleménye szerint a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, mely egyebek mellett olyan fontos kérdéseket szabályoz, mint a cselekvőképesség, a személyiségvédelem, a házasság, a tulajdon mibenléte és megszerzése, a különféle szerződések és az öröklés. Ezért a polgári törvénykönyvnek minden részletében különösen átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie. A kihirdetésre megküldött törvény Sólyom László szerint ennek a követelménynek nem felel meg. A köztársasági elnök levelében – a teljesség igénye nélkül – számos példát sorolt fel a törvény nyilvánvaló szerkesztési hibáira és tartalmi ellentmondásaira. Az államfő levelében arra is felhívja a figyelmet, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően fogadott. el. Az államfő szerint az ilyen törvényhozási eljárás eleve nem alkalmas arra, hogy hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen.
Mindezek alapján Sólyom László arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön a polgári törvénykönyv elfogadásáról, mely garantálja egy a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását.
|
Az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az új polgári törvénykönyvet. A végszavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak. Az új Ptk. az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították – például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már. A törvény több mint egy évig feküdt az Országgyűlés előtt: tavaly júniusban terjesztette be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Zárószavazása többször is késett. Szeptember elején például azért halasztották el, mert az utolsó pillanatban több száz módosító javaslattal állt elő a kormány. Ezek egy része nyelvhelyességi, helyesírási vagy szóhasználati pontosítás, de rengeteg érdemi változtatási javaslat is van közöttük. A Fidesz szerette volna ismét elhalasztani a zárószavazást, hogy meg lehessen vitatni a módosító javaslatokat, de a szocialisták ezt nem támogatták. A törvény sok változáson ment keresztül, a végső verziót vállalhatatlannak tartotta annak a szakmai kodifikációs bizottságnak a vezetője, amelyik 1998-tól csaknem tíz éven át dolgozott a tervezeten. A Vékás Lajos akadémikus vezette bizottságtól 2007-ben elvette a munkát az igazságügyi és rendészeti minisztérium (IRM), hogy a végső tervezetet maguk készítsék el. A történteket a Legfelsőbb Bíróság „kedvezőtlen fordulatnak” minősítette nyilvános véleményében, azt írták: az IRM-féle tervezet mögül hiányzik a széles körű szakmai konszenzus, ezért nem tartják alkalmasnak a benyújtásra. + A Fidesz és a KDNP a törvény elfogadása után bejelentette: kormányra kerülése esetén felülvizsgálná az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), feltéve, ha egyáltalán életbe lép. A párt szerint feltételezhető, hogy lesz olyan, aki az Alkotmánybíróságon megtámadja a jogszabályt a megfelelő felkészülési idő hiánya miatt. A kódexről sem szakmai, sem politikai konszenzus nem alakult ki – közölte a párt, amely szerint politikai prezstízstörvényről van szó, melynek az a célja, hogy a jogszabály megalkotása Bajnai Gordon és Draskovics Tibor nevéhez fűződjön. |
A törvényt ismét megtárgyalják az országgyűlési bizottságok, ezután pedig újra szavaznak róla a képviselők. Így a parlament munkatempójától függ, hogy mikorra készülhet el az új verzió, akár az is előfordulhat, hogy az újratárgyalás után a törvényt változtatások nélkül küldik meg újra Sólyomnak, akinek ekkor már automatikusan alá kell írnia azt.
+
Hivatalba lépése óta Sólyom László tizenkilencedik alkalommal dobott vissza törvényt a parlamentnek. További tucatnyi esetben viszont a jogszabály sorsát nem bízta a képviselőkre – a megfontolásra visszaküldött tervezetet ugyanis másodjára mindenképpen alá kell írnia –, hanem az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kért. Ami ez utóbbit illeti, a testület – bár időnként csak az elnöki vétó egyes részleteit illetően – a kifogásolt törvényekben mindig talált valamilyen aggályos részt.
Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az államfő hivatalában rendkívüli alapossággal tanulmányozzák át az aláírásra váró törvényeket, és teljes egészében kihasználják a Sólyom rendelkezésére álló időt. A polgári törvénykönyv esetében szintén ez történt: a döntés éppen a határidő lejártának napján született meg. Ha az elnöknek alapvető alkotmányos kifogásai voltak, minden esetben előzetes normakontrollt kért.
Megfontolásra pedig csak abban az esetben küldött vissza jogszabályt, amikor az abban foglaltakat nem látta ugyan összeegyeztethetetlen az alaptörvénnyel, ám az abban foglaltakat más szempontból aggályosnak találta.
Előfordult, hogy Sólyomnak jogtechnikai kifogásai voltak – például a hazai mezőgazdasági termékek támogatását célzó törvény általános vitáját 15 perc alatt „lezavarták”, ami szerinte elfogadhatatlan, és így nem lehet kellően átgondolt jogszabályt alkotni. Többnyire azonban a jogszabályok érdemét érintő észrevételeket tett. Például az amerikai vízummentességi megállapodás kapcsán kifejtette, hogy külföldi hatóságok a személyes adatok indokolatlanul széles köréhez férhetnének hozzá.
A Balaton-törvényt amiatt küldte vissza az államfő, mert az építési engedélyezés feltételeinek enyhítése – az, hogy bizonyos feltételek esetén csatornázatlan területen is lehet építkezni – szerinte súlyos környezeti károkkal járhat. A szociális törvények módosítása miatt meg azért emelt kifogást, mert az háromról két évre csökkentette a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamát, és az elnök úgy véli: ez kedvezőtlenül befolyásolja gyermekvállalási kedvet.
De az elnök figyelme azokra a kérdésekre is kiterjed, amelyek viszonylag csekély érdeklődést váltanak ki. Ilyen a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése, amelynek feltételeit szerinte egyelőre nem biztosították. Első körben még a társasházi törvényt sem engedte, mert úgy látta: az ügyészség által gyakorolandó törvényességi felügyelet „indokoltsága és hatékonysága megkérdőjelezhető”.
|
2009 – a polgári törvénykönyv 2008 – a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosítása 2007 – az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvény 2006 – az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utasnyilvántartási adatokkal kapcsolatban létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló törvény 2005 – a pártingatlanokról szóló törvény |
+
Az 1953 és 1959 között készült régi, még napjainkban is hatályos Ptk. nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.
Az újat egy évtizeden át készítették elő a szakemberek, majd egy intenzív, tíz hónapos kormányzati munka után példátlanul hosszú, másfél éves parlamenti vita eredményeként szavazta meg a törvényhozás.
A mintegy 1.200 paragrafusból álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály. Túlnyomó többsége a tárca tervei szerint jövő májusban lép hatályba, egyes részei, például a teljes öröklési jogi kódex csupán 2011-ben, de vannak egyes részletszabályok, amelyek még később. A kódex életbe léptetését külön törvény szabályozza majd, amely több száz kapcsolódó jogszabály módosítását is tartalmazza. Rövidesen elkészül a polgári törvénykönyv miniszteri indoklása is, amely nem hivatalos ugyan, de nagyban segítheti a jogalkalmazók munkáját. Az új Ptk. alapelve az életbe léptetéssel kapcsolatban az, hogy folyamatban lévő élethelyzetekbe nem avatkozik be, ez elsősorban a hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre vonatkozik.
A polgári törvénykönyv számos könyve jelentősen megváltozott, ugyanakkor a 4., dologi jogi könyve a jogkereső állampolgárok többségének érdeklődésére is számot tartó lényeges változásokat nem tartalmaz, hasonlóan az öröklési jogról szóló 6. könyv végrendeleti öröklésre vonatkozó részéhez.
+
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet –, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme. Célját a törvényjavaslat első szakasza így határozza meg: „ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségen és egyenjogúságon alapuló személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat.”
A Ptk. feles törvény, azaz egyszerű parlamenti többséggel módosítható. A Fidesz-KDNP előre jelezte: kormányra kerülésük esetén felülvizsgálják az új polgári törvénykönyvet.
(Forrás: kdnp.hu)
