Novemberhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma minden régióban növekedett, a legnagyobb mértékű emelkedést Dél-Alföldön (5,6 százalék) és Észak-Alföldön (5,5 százalék) regisztrálták. A többi régióban Közép-Magyarországot és Közép-Dunántúlt kivéve 4 százalék fölötti volt a növekedés.
Megyénként vizsgálva a regisztrált álláskeresők zárónapi számát a legnagyobb változás Békés megyében történt, ahol 7,6 százalékkal (2059 fővel kerestek többen munkát mint egy hónappal korábban, de az átlagot jelentősen meghaladja a Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyei 6,7 százalékos emelkedés is.
A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt a legfejlettebb régiókban – Közép-Magyarországon (61,6), Közép-Dunántúlon (44,1) és Nyugat-Dunántúlon (40,1) százalékkal – emelkedett a legnagyobb mértékben. Ennek ellenére ezeknek a régióknak még mindig sokkal jobb a helyzete, mint a többi régióé: a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutatójuk lényegesen kedvezőbb..
Egy év alatt a férfiak létszáma 30 -, a nők száma 23 -, a szakképzetlenek létszáma 18,9 százalékkal, a diplomások száma pedig továbbra is kiugróan nagy arányban (44,3 százalékkal emelkedett.
A nyilvántartott álláskeresők 25,5 százaléka tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső. Éves összehasonlításban számuk szeptember óta növekedést mutat, decemberben az éves emelkedés 5,4 százalék, ami azt jelzi, hogy a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni és így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába. Az átlagos regisztrációban töltött idő 288 nap, ami 39 nappal kevesebb, mint 2008 decemberében volt.
Az álláskeresők számának hónapok óta tartó emelkedése júliustól szeptemberig főként a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának volt betudható, azonban októbertől decemberig a növekedés hátterében már nem a pályakezdők számának növekedése áll. A nyilvántartott álláskeresők decemberi zárólétszámában a pályakezdők száma 4,3 százalékkal csökkent.
A legnagyobb arányban az állásukat elsősorban az egyéb szolgáltatások, az építőipar és a mezőgazdaság, vadgazdálkodás területén dolgozók vesztették el decemberben, ami a szezonalitásra vezethető vissza. Decemberben már mérsékeltebb számban helyezkedtek el álláskeresők közcélú munkákra: az álláskeresők közül 4,3 ezren kezdték el a közcélú foglalkoztatásukat.
Az álláskeresők 65,2 százaléka részesül valamilyen ellátásban, számuk egy hónap alatt 7 300 fővel nőtt. Álláskeresési járadékra 153 800-an, álláskeresési segélyre 72 600-an, rendszeres szociális segélyre 2 800-an voltak jogosultak és 165 000-ren kaptak rendelkezésre állási támogatást. Az ellátatlanok száma 210 400 ezer fő volt.
Decemberben tovább csökkent a munkaügyi kirendeltségekhez bejelentett állások száma. A munkáltatók ebben a hónapban 14,5 ezer új álláslehetőséget jelentettek be, ami az előző hónaphoz képest 3,4 ezres (19,2 százalékos), az előző év decemberéhez képest 10,6 ezres (42,5 százalékos) csökkenést mutat.
Az újonnan bejelentett állások 59,2 százaléka nem támogatott, 40,8 százaléka (5,9 ezer támogatott álláshely volt.. A nem támogatott álláshelyek száma 22,2 százalékkal, a támogatott álláshelyek száma pedig 14,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva.
A tavalyi esztendő utolsó hónapjában összesen 27,1 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, számuk az előző hónaphoz képest 22,6 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 41,5 százalékos visszaesést mutat. A decemberi zárónapig összesen 10,0 ezer állás maradt betöltetlen.
2009. decemberben 65 cég, összesen 1794 főt érintő csoportos létszám-leépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az I-XII. havi bejelentések összességét tekintve a leépítések régiók szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a teljes létszám 60,1 százalékát a három legfejlettebb régió teszi ki: az összes leépítésből Közép-Magyarország 25,9, Közép-Dunántúl 20, Nyugat-Dunántúl pedig 14,2 százalékkal részesedik.
A nemzetgazdasági ágak szerint a tavalyi év során kiugróan sokan (63,8 százaléknyian) a feldolgozóiparban veszítették el munkájukat, a következő legnagyobb, a szállítás, raktározás, posta és távközlés ág már csak 9,5 százalékos részesedéssel szerepel. Az elbocsátásra kerülő dolgozók 71,3 százaléka fizikai és 28,7 százaléka szellemi munkakörben dolgozott munkaadójánál.
(Forrás: kdnp.hu)
