A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010. januárban a születések száma 5,5 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A halálozások száma ugyan 8,8 százalékos csökkenést mutatott a 2009. januári adatokhoz képest, a népességszám ezzel együtt is tovább csökkent, 10 millió 11 ezer főre.
Kamarás Ferenc, a KSH statisztikusa szerint a természetes fogyás mértéke a 2009. januári bázishatás miatt mutatott csökkenést: egy tavaly januárban érvényesülő járvány halálozásokat növelő hatása idén év elején nem érvényesült.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a januári adatok egy tavaly november óta tartó trend folytatódását jelzik, negatív irányba billentve az elmúlt 11 év stagnáló mérlegét. 2009 utolsó két hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,3 százalékkal volt kevesebb az újszülöttek száma. Ez az arány a 2009-es év egészében tapasztalt 2,7 százalékos csökkenéshez képest is kiugróan magasnak számít, s a szakember szerint a válság társadalmi hatásait tükrözi.
A tavaly november-decemberben, valamint az idén januárban világra jött csecsemők 2009 első negyedévében fogantak, abban az időszakban, amikor a gazdasági válság várható hosszú távú hatásai tudatosultak a lakosságban. A válságtudat a gyermekvállalási hajlandóságra épp úgy kihatott, mint a családalapítási hajlandóságra, s várhatóan a későbbiekben is érvényesül majd, vészesen közel sodorva a népességszámot a 10 milliós mérföldkőhöz.
Másutt is meggondolják a családalapítást
A régiós statisztikai adatok alapján a trend Magyarországon túl is érvényesül, igaz, az itthon tapasztaltaknál kisebb mértékben. Ennek oka elsősorban az – hívta fel a figyelmet Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője -, hogy míg a volt szocialista országokban az elmúlt évtizedben megindult egy a rendszerváltást követő demográfiai emelkedés, Magyarországon ez elmaradt, s itthon 11 éve stagnáló trend uralkodik. Csehországban tavaly – az évek óta érvényesülő trendet megtörve – kevesebb gyermek születését regisztrálták, egyúttal a házasságkötések számának 1918 óta nem látott szintre zuhanásáról számoltak be. A 2009-es csehországi felmérések szerint az egyedülállók körében meglepő mértékben háttérbe szorult családalapítási szándék.
A szlovák statisztikusok a Napi kérdésére nem tudtak friss adatokkal szolgálni, ám a román statisztikai hivatal legújabb közleményéből is a magyarországihoz hasonló trendek rajzolódnak ki. A népességszám tavaly novembere óta (részben a gyermekszületések mérséklődése miatt) fokozódó csökkenést mutat, a házasságkötések száma pedig novemberben a korábbi hónapokban regisztráltak kevesebb mint felére esett vissza, s azóta tovább csökkent.
Érdekes módon még a gazdasági válság során egyedülálló módon növekedést produkáló Lengyelországban is érzékelhetők a régióban érvényesülő trendek. A lengyel statisztikai hivatal februári összefoglalója szerint 2009 utolsó két hónapjában az ezer főre jutó születések száma elmaradt a 2008 végén mérttől, s ez a trend januárban is folytatódott. A házasságkötési hajlandóság is követte az előző mutatót, decemberben már csak 3,3 házasság jutott ezer főre, szemben a 2008 decemberi 4,3-mal, s a januári adat is alulmúlta a bázisidőszakit.
Csapdába kerülhetünk?
A KSH statisztikáiból kiderül, hogy míg a tavalyi év első felében a házasságkötések száma stagnált, az év második felében jelentősen visszaesett – a november-decemberi 17,4 százalékos csökkenés miatt 2009 egészében 8,4 százalékkal. A hosszúra nyúló válság hatására idén januárban ez a trend is folytatódott, a KSH friss közlése szerint a házasságkövetések száma 2009 januárjához képest 15 százalékkal esett vissza.
Már tízmillió alatt?
Tavaly Magyarország népessége egy kisebb város lakosságának megfelelő mértékben, 33 900 fővel csökkent – ha az elmúlt hónap trendje tovább folytatódik, úgy 2010 év végére jóval 25 ezer fővel 10 millió alá csökkenhet az ország népessége. Nem kizárt, hogy valójában már most is tízmilliónál kevesebb Magyarország lélekszáma, hiszen korántsem biztos, hogy a szaldót évek óta évi húszezerrel növelő migrációs többlet a valóságban is ekkora.
Bár a házasságok zöme májusban köttetik, a csökkenés mindenképp figyelemre méltó, hiszen a hosszú távú elköteleződési hajlandóság, s így a gyermekvállalási kedv további visszaesését jelzi előre – mondta a Napi kérdésére Spéder Zsolt. A szakember szerint ez azért is aggasztó, hiszen a Ratkó-korszak “unokái” abba az életkorba léptek, amikor utoljára vállalhatnak gyermeket.
Amennyiben a 2008 óta tartó gazdasági krízis (amely csak fokozta a Magyarországon már évek óta tartó, s a termékenységi javulást hátráltató válságot) miatt ez a korosztály végleg lemond a gyermekvállalásról, annak hosszú távú hatásai lesznek. A Ratkó-unokák az utolsó nagylétszámú generáció tagjai, a körükben kialakulni látszó alacsony születésszám pedig káros munkaerőpiaci és gazdasági következményekkel jár – figyelmeztetett Spéder. A szakember kiemelte, hogy ez a népesség szerkezetátalakulását eredményezi, hiszen még ha a következő generációk körében a kívánt szintre emelkedik is a gyermekvállalási hajlandóság, a teljes termékenységi arányszám pedig meghaladja a kulcsfontosságú 2-es értéket, akkor sem tudják megállítani a társadalom öregedését.
A Ratkó-unokák elzárkózása a családalapítástól ráadásul termékenységi csapdába sodorhatja az országot a szakember szerint. Ennek eredményeképp a gyermekvállalást övező negatív közhangulat még az egyének visszatérő optimizmusa ellenére sem kedvez a családalapításnak, tovább mélyítve a demográfiai válságot.
(Forrás: Napi Gazdaság)
