A politikus kinyilatkoztatta: a KDNP szövetségben működik a Fidesszel, hiszen közös a feladat és a felelősség. Ugyanakkor – mint mondta – a KDNP az egyetlen világnézeti pártként, s a parlament legrégebbi történelmi pártjaként sajátos elemeket is visz a frakciószövetségen belüli együttműködésbe. Harrach Péter példaként a keresztény-szociális gondolat képviseletét emelte ki.
Hangsúlyozta: az egészséges társadalom felépítéséért kívánnak dolgozni. Kifejtette: számos kezdeményezésük volt, ami ezt szolgálta, ezek közül a családi adózásról, a családok csődvédelméről, és a nyugdíjrendszerről szóló indítványokat nevesítette. Hozzáfűzte: ezen javaslatokat továbbra is képviselik
Harrach Péter úgy fogalmazott: szándékaik szerint a nagy társadalmi felhatalmazás birtokában nemcsak frakció- és pártszövetségen belül valósítják meg az együttműködést, hanem a parlament frakciói között is erre törekednek majd.
A határozott és a felhatalmazásból következő egyértelmű cselekvés jegyében szeretnénk a ciklust végigszolgálni – mondta végezetül Harrach Péter.
Szijjártó Péter leendő miniszterelnöki szóvivő bejelentette: a Fidesz képviselőcsoportja a frakcióvezetővel és az új frakcióigazgatóval, Balla Györggyel együtt 24 tagú frakcióvezetést választott. A helyettesek: Balog Zoltán, Balsai István, Bánki Erik, Cser-Palkovics András, Ékes József, Farkas Flórián, Font Sándor, Jakab István, Kósa Lajos, Kövér László, Lezsák Sándor, Mátrai Márta, Mikola István, Navracsics Tibor, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Tarlós István, Turi-Kovács Béla, Varga József és Varga Mihály.
A bejelentések után Lázár János azt mondta: a frakcióvezetői poszttal nem díjat, hanem munkát és feladatot kapott egy lejárt szavatosságú politikai stílus és rendszer megújítására.
Hangsúlyozta: aki a demokráciát a kétharmadtól félti, az a szabad választásokat vonja kétségbe, az emberektől félti a demokráciát.
Mint fogalmazott, a Fidesz nem leváltotta a demokráciát a kétharmados győzelmével, hanem belakta azokat a demokratikus kereteket, amelyeket 1989-ben és 1990-ben az akkori rendszerváltó atyák kialakítottak.
Szavai szerint a magyar emberek döntésükkel olyan erőt adtak a Fidesz-KDNP számára, amellyel élni, nem pedig visszaélni fognak. Ez az erő a Fidesz frakciója számára két dolgot fog jelenteni: bátor cselekvést az ország megváltoztatására és méltányosságot mindenkivel szemben – tette hozzá.
A nemzeti tehetetlenség helyett a nemzeti együttműködés időszaka következik, amelyben mindenkivel együtt fognak működni a választók akaratát tiszteletben tartva – mondta, hangsúlyozva azonban: senkinek nem engedik meg, hogy megváltoztassa a parlamenti erőviszonyokat, hogy paktumok szülessenek, és azt sem, hogy az alkotmányos kereteket és a demokráciát feszegesse valaki. Egyetlen szélsőségnek sem fogunk engedni az erős felhatalmazásunk birtokában – szögezte le.
„Nem leszünk mulyák a munka során (…), és nem leszünk dölyfösek akkor, amikor a bizalmat próbáljuk majd meghálálni” – mondta Lázár János.
Schmitt Pál országgyűlési elnökként minden képviselő érdekét szeretné szolgálni, aki kész a nemzeti összefogás érdekében dolgozni. A politikus erről azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy Szijjártó Péter szóvivő bejelentette: a Fidesz képviselőcsoportja őt jelöli az Országgyűlés elnöki posztjára.
Schmitt Pál úgy fogalmazott: a jelölésnél nagyobb megtiszteltetés nem érheti. Mint mondta, megválasztása esetén alázattal, a legjobb tudása szerint szeretné szolgálni minden képviselő érdekét, aki kész a nemzeti összefogás érdekében dolgozni.
Azt ígérte, hogy az ajtaja mindig nyitva áll majd, nem politikai döntéshozó lesz, hanem a döntések előkészítője, segíti a Ház nyitottságát, a demokráciát, az egymás iránti tiszteletet kívánja szolgálni.
A 68 éves politikus kétszeres olimpiai bajnok, 1989 óta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1999 óta a NOB protokollfőnöke, 1993-tól kezdve több országban volt nagykövet.
2002-ben független jelöltként elindult az önkormányzati választásokon, Budapest főpolgármesteri címéért. Jelöléséhez csatlakozott többek között a Fidesz és az MDF is.
2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, azóta az Európai Parlament tagja, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke.
2010-ben a Fidesz országos listáján nyert képviselői mandátumot.
(Forrás: MTI)
