A fiatalok az esti koncert előtt ellátogattak Bakod pusztára, ahol színes program várta őket. Zsákban ugráltak, kötelet húztak, de megnézték a pusztát, a szürke marhákat és még a mangalicákat is. Míg a 32 tagú kórus a hungarikumokkal ismerkedett, én Semjén Gabriellát kérdeztem arról, hogyan barátkozott össze a kórussal. „A férjem fél évvel ezelőtt a Szentföldön járt, ahol Czibere Csaba nagykövet úr, illetve Dr. Nassar Khamis tiszteletbeli konzul úr egy baráti beszélgetés során mesélt a Magnificat Intézetről, illetve arról, hogy szívesen látogatnának Magyarországra. Ebben kérték a férjem segítségét. A kedves a történetben az, hogy sem a konzul úr, sem a nagykövet úr nem tudta, hogy én történetesen épp egy énekkart vezetek, és szintén egy ferences iskolában tanítok. Zsolt felvetette az ötletet, a válaszom pedig az volt, hogy természetesen, ha ők szeretnének ide utazni, akkor meg fogunk oldani mindent.”
Dr. Semjén Zsolt említést tett a Magnificat Intézetről Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érseknek is, aki meghívta a kórust az érseki városba, így az esztergomi és a budapesti Bazilika után a kalocsai Főszékesegyházban is felcsendültek a Szentföld dallamai, az augusztus 25-i hat órai szentmisén.
Armando Pierucci 15 éve alapította az intézményt Betlehemben azért, hogy helybéliek legyenek a Szentföld különböző templomainak zenészei, ne külföldiek lássák el ezt az egyházi szolgálatot. Mint mondta: „A mindennapokhoz az erőt Urunk szeretete adja, és az, hogy az ő dicsőségét a zenén keresztül is lehessen hirdetni. Ezek a gyerekek örömmel énekelnek, zenélnek. Azt az egységet, testvériséget élik meg együtt, amire palesztin területen egyébként nem nagyon van lehetőségük.”
Hania Soudah Sabbara karnagy elmondása szerint még soha nem látta a gyerekeket olyan boldognak, mint az elmúlt napokban Magyarországon. A hazánkban eltöltött idő izgalmasan, hasznosan telt a csoportnak, igaz, meglepetést ők is tartogattak: a palesztin himnusz mellett, a magyar himnuszt is elénekelték, méghozzá magyar nyelven, ami könnyeket csalt a hallgatóság szemébe. A himnuszok mellett arab egyházi énekeket, arab egyházi népdalokat és nemzetközi dalokat adtak elő, de a repertoárban egy magyar népdal is szerepelt, Bartók Béla gyűjtéséből.
(Forrás: Kalohírek)
