A második Orbán-kormány tervei között szerepel az egyházalapítás jelenlegi szabályozásának felülvizsgálata, s vélhetően szigorítása. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár a Magyar Hírlapot úgy tájékoztatta, hogy a vonatkozó – az idén húszesztendős – a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítása, esetleg új jogszabály elfogadása „természetesen csak az új alkotmány elfogadásával párhuzamosan vagy közvetlenül azt követően történhet meg, várhatóan a következő évben”. A kereszténydemokrata politikus szerint ennek előkészítése csak az egyházakkal történő alapos egyeztetések révén képzelhető el. Rámutatott, a jelenlegi jogszabály nem kategorizál az egyházak között, a törvény szerint valamennyi bejegyzett felekezet egyenlő. Hozzátette, ugyancsak nem kategorizál az egyházi ingatlanrendezési, illetve az egyház-finanszírozási törvény sem.
„A törvény felülvizsgálata során természetesen az egyházak múltjának, intézményrendszerének, gyakorlati tevékenységének figyelembevételével indokolt áttekinteni az egyházakra vonatkozó szabályozást, de ez alapvetően az egyházi státussal visszaélő bizniszegyházak kiszűrésére irányulna. Ez nem érintené kedvezőtlenül a tényleges hitéleti tevékenységet végző, jelentős múlttal rendelkező és közfeladatot is ellátó kisebb egyházakat” – fogalmazott az államtitkár. A Magyar Hírlap információi szerint, a napokban meg is kezdődtek az egyeztetések az állam és a történelmi felekezetek képviselői között, ám a találkozókon nyilvánvalóan nem csak ez a téma kerül majd napirendre.
Az említett jogszabály az egyik utolsó azok közül, amelyeket még a pártállami kormány idején dolgoztak ki, igaz, ellenzéki közreműködéssel. Leginkább vitatott eleme máig az egyházalapítás Európában egyedülállóan szabadelvű szabályozása. Lényegében száz aláírás összegyűjtése, valamint a szükséges iratok kitöltése után bárki alapíthat felekezetet, és akár az APEH-hez is fordulhat technikai számért. Ha sikerrel jár, úgy a közösség is az adófizetőkhöz fordulhat az egyszázalékos szja-felajánlásokért, emellett pedig számos kedvezményben részesül.
Tomka Miklós vallásszociológus la Magyar Hírlapnak korábban azzal indokolta a törvény „módfelett liberális jellegét”, hogy a rendszerváltozás környékén úgy tűnt, a demokratikus rendszerben erősek lesznek a liberális politikai erők, ezért ezt a kérdést kizárólag az emberi jogok, vagyis a személyes szabadság oldaláról kezelték. Csakhogy ennek az lett a következménye, hogy mára az egyház fogalma – mint a szakértő fogalmazott – lényegében degradálódott. Az elmúlt két évtizedben többen megpróbáltak szigorítani a jogszabályon, de mivel kétharmados törvényről van szó, ez eleddig nem sikerült. Most azonban a Fidesz–KDNP-nek alkotmányozó többsége van az Országgyűlésben.
Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár még az előző ciklus idején önálló képviselői indítványt adott be a témában. Ez úgy módosítaná az szja egy százalékának felajánlásáról szóló törvényt, hogy annak csak olyan bejegyzett egyház, vallási közösség lehessen a kedvezményezettje, amelyet már legalább két éve jogerősen nyilvántartásba vettek. A civilszervezetek körében például ez már jó ideje feltétel.
Korábban az is szóba került, hogy jelentősen növelni kellene a minimumlétszámot. Az előző Fidesz-kabinet idején konkrét tervezet született a módosításra, amelynek kidolgozásában Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának jelenlegi dékánja is részt vett.
A további visszaélések elkerülése végett a javaslat egységesítette volna az egyházak bírósági nyilvántartásba vételének gyakorlatát.
Eszerint a joghatóság dönthetett volna arról, hogy a bejegyzését kérő közösség valóban vallási jellegű csoportosulás-e. Elképzelhető, hogy a korábbi javaslatok is részét képezik majd a kidolgozás alatt álló tervezetnek.
Az APEH honlapján elérhető, a 2010-es állapotot tükröző tájékoztató alapján jelenleg 185 olyan egyház van Magyarországon, amely technikai számmal rendelkezik. Ténylegesen ennél jóval több bejegyzett felekezet lehet, ám ezek nem fordulhatnak az szja-egy százalékokért. A felsorolásban olyan elnevezésű felekezetek szerepelnek, mint Isten egyháza, A metafizikai hagyomány egyháza, Az univerzum egyháza, Ankh, az örök élet egyháza vagy a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza. Utóbbi honlapján a következő szöveg olvasható: „Az eleven úton érkező aktuális lelki tanításokat, a felsőbb hatalmak üzeneteit adjuk közre a fejlődő lelkek számára. A forrást nevezhetjük a Fény Urainak, avagy szimplán Mestereknek. Tudásuk önmagáért beszél.” A Wikipedia szerint az Akia Egyház fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja híveinek számítása szerint a 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása”.
(Forrás: MNO)
