A miniszterelnök közölte: a második akcióterv három aktuális kérdéskörben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését: a közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben
Az intézkedésekre áttérve, az újabb válságadóról szólva leszögezte: az átmeneti időre szól, arányos, nem okoz működési terheket a szektornak, és nem veszélyezteti a munkahelyeket. A kormányfő szerint úgy tisztességes, igazságos, ésszerű, hogy a válság második szakaszában azok vállaljanak többletterheket, akik eddig mentesültek az áldozatvállalás alól, azok viseljenek nagyobb részt a terhekből, akik jelentős profittal rendelkeznek. A távközlési és energiacégeket, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó adóról azt mondta, az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel. Közölte, négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből.
Hangsúlyozta, nem hanyagolhatják el az oktatás, az egészségügy, általában a közszolgáltatások ésszerű átalakítását. Ezzel kapcsolatban bejelentette, a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról.
Orbán Viktor szerint az államot, az állam működését is meg kell tisztítani a magánérdektől. Ezért tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer – mutatott rá, majd megismételte: felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket. Tipikus példája a magánérdek „agresszív térnyerésének a közérdek kárára” a magánnyugdíjpénztárak esete – folytatta a miniszterelnök elmondta: egy állam sem kényszerítheti állampolgárait arra, hogy kockáztassanak, tőzsdére vigyék pénzüket. Orbán Viktor felhívta rá a figyelmet: az unióban egyetlen országban sincsen a hazaihoz hasonló magánnyugdíjrendszer, csak a Magyarországgal együtt csatlakozó országokban hoztak létre ilyen rendszereket. Az állam havonta utal át 30 milliárd forintot azoknak a magáncégeknek, amelyek nem tudják garantálni az állampolgárok befizetéseinek értékállóságát, hiszen Amerikában is milliók megtakarításai vesztek el a válság hatására, egyedül az állam olyan erős, hogy képes legyen garantálni ezt – mondta a miniszterelnök.
Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy a tőzsdére vigye a pénzét, hiszen az senkinek nem garantál semmit. „Mi megvédjük a nyugdíjasokat, és megvédjük a nyugdíjak értékét is” – fogalmazott Orbán, és hozzátette: bárki visszaléphet az állami pénztárba, hiszen „meg kell adni a választás szabadságát”. Kijelentette, az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot. Csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot – tette hozzá Orbán Viktor, hozzáfűzve: nem lehet erőszakkal kényszeríteni, hogy bárki „feltegye megtakarított pénzét egy rulettasztalra”.
Ki kell söpörni a magánérdeket az állami vállalatok világából is – mondta -, a magyaroknak ugyanis elegük van abból, hogy ezeket a vállalatokat “bűnözők szállják meg”. Első lépésként közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét felet kielégítő módozatát. Ez szerinte egyszerre teszi lehetővé a közérdek erősebb érvényesítését és a kisebb bürokrácia révén az azonnali költségmegtakarítást is ezeknél a hatalmas állami, önkormányzati cégeknél.
A kormányfő szólt arról is: az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal lehet csökkenteni, ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénz maradhat a kasszában. Bejelentette, 2011 első napjától arányos adózást vezetnek be, kiszámíthatóvá és mindenki számára átláthatóvá teszik az adózást. Szavai szerint, aki tízszer többet keres, az tízszer annyit adózik majd; aki több emberről gondoskodik, mert több gyermeket nevel, az kevesebb adót fizet. „Mindenki jobban jár, mert az elmúlt húsz év legalacsonyabb jövedelemadóját vezetjük be, ugyanakkor ezzel az adózással mindenki arányosan részt vállal a terhekből” – jegyezte meg.
A második akciótervnek több pontja is érinti a munkahelymegőrzést és -teremtést. Ezek között beszélt Orbán Viktor arról, hogy megállapodást írnak alá a magyar kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, „duális” szakképzési rendszer bevezetését indítja meg az országban. Megkezdi a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében. Ha valaki 8 óra helyett kétszer 4 órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak. Bevezetik továbbá a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piacok megnyitását, és forgóeszköz-hitelt nyújtanak az agrárium számára. Közölte: eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millióról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma, 30 százalékkal az adatlapok hossza, és 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét.
Az előtakarékosságot a jelenlegi 8 helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik. „Aki mulat, annak fizetnie is kell, mennél többet mulat, annál többet kell fizetnie, és a közterhekből mindenkinek, aki erre fizikailag képes, ki kell vennie a részét” – zárta szavait Orbán Viktor.
Orbán Viktor a pártreakciókra adott válaszában hétfőn kijelentette, hogy a kormányprogramot kérjék rajta számon, amit a választók kétszer is megerősítettek. A miniszterelnök elmondta, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében nem lehet egyszerre radikálisan járulékot és adót csökkenteni. Az új adórendszerben senki nem jár rosszabbul, míg a gyermekkel rendelkezők mindenképp jobban járnak. Mint mondta: nem arról van szó, hogy családi adókedvezményt biztosít az állam, hanem többről, a magyar állam deklarálja, hogy aki dolgozik és gyermeket nevel, annak jövedelméhez egy bizonyos szintig hozzá sem nyúl. A kormányfő kilátásba helyezte azt is, hogy erre akár alkotmányos garanciát lehetne adni.
A válságadók továbbhárításáról Orbán elmondta: a bankadó kapcsán kiderült az, hogy ha könnyen a lakosságra hárítható lett volna, akkor a pénzintézetek nem harcoltak volna ilyen elszántan ellene. A miniszterelnök közölte, hogy ennek megakadályozása miatt már tárgyaltak a versenyhivatallal és a fogyasztóvédelmi hatósággal. „Leeresztett kézzel, berezelve nem lehet csatába menni” – jelentette ki. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan kell eljárni a kereskedelmi szektor megadóztatása során, hiszen vannak olyan egyezmények, amelyek megszegése esetén több kár lenne, mint haszon.
A miniszterelnök elismerte, hogy rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek a különadó, de még így is érdemes vállalniuk. Hangsúlyozta: a befektetőket meg kell nyugtatni, hogy ezt az adót három évre vezetik be; ez alatt a három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre, úgy, hogy közben meg fog felelni az unió általános pénzügyi elvárásainak.A válságadó kapcsán aláhúzta, hogy az nem piacszabályozási eszköz; változtatni kell komoly szabályozási kérdéseken is, de azt nem ezzel adóval akarják megoldani.
Vona Gábor azon felvetésére, hogy államosítani kellene a magánnyugdíjpénztárakat, Orbán úgy reagált, hogy ezt a lehetőséget is megfontolták, de végül elvetették. Mint mondta: a kormány figyelmezteti az embereket, hogy kockázatos, ha maradnak, de a választás az emberek kezébe kerül. Orbán megerősítette, hogy senkit sem érhet veszteség, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő azt mondta: a magyar nyugdíjasok mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező állami nyugdíjjárulékból akár egyetlen forintot is magán befektetéseknek utaljanak át. Minden forintra szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a kormány szerint vissza kell szereznie Magyarországnak a gazdasági önrendelkezését, ezt csak az Európai Unió kereten belül lehet megtenni. A miniszterelnök szerint a kormány most arra tesz kísérletet, hogy letérjen az eddigi 20 év útjáról, amelyben mindig a megszorítás volt a megoldás a problémákra.
Aki többet keres, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekből is
Aki többet keres a magyar piacon, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekből is – reagált a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehenek. Hozzátette, hogy Európában nem négylábú szent tehenek, hanem védett intézmények és védett személyek vannak. Szavai szerint ez a védettség viszont nem felel meg az igazságosság követelményeinek, mert az az arányosság szempontját igényelni. A frakcióvezető a következményekkel szembeni egyfajta védettségnek nevezte, hogy elsősorban a szolgáltató és nem a termelő szektor adózik.
A családi adózásról azt mondta, hogy az első Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással. Szavai szerint ez a támogatási forma elősegítette a munkavállalási kedvet és a gyermekvállalási hajlandóságot is. Hozzátette, hogy emellett mindenkinek járt családi pótlék és a nehéz anyagi helyzetben lévők kiegészítő családi pótlékot is kaptak.
Harrach Péter azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag „egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert” egyedül a családi pótlékot őrizte meg, „ami segélyszerű juttatás”. Szavai szerint a másik kettő eltörlésének súlyos társadalmi következményei lettek, egyrészt „a megélhetési gyermekvállalást segítette elő, másrészt a munka leértékelését”. Véleménye szerint a kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy nem családi adókedvezményről beszélt, mert az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.
A kormány által bevezetni kívánt személyi jövedelemadó rendszer jövőre élénkíteni fogta a gazdaságot – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalása után. Szerinte ez a rendszer 2011-ben 308 milliárd forintot hagy az adófizetőknél, ami a megtakarítások növekedését fogja eredményezni. Lázár János szerint más országokban ezt az adórendszert általában baloldali pártok szokták bevezetni, és azok megadóztatják a multinacionális cégeket.
A kormánypárti képviselő felszólalásában Mesterházy Attila felszólalására válaszul közölte: az idén két nagy társadalmi egyeztetés is volt, a tavaszi és az októberi választások és az emberek ott pontosan megfogalmazták, hogy mit értenek közérdek alatt. Közölte: az MSZP az elmúlt nyolc évben bebizonyította, hogy Magyarország legnagyobb lobbicége, valamint azt is, hogy az emberek nem számíthatnak rá, ellenben a bankok és a magán-nyugdíjbiztosítási menedzsmentek igen. Szerinte ma a magyar államnál jobb helyen van a járulékfizetők pénze, mintha azt spekulánsokra bízzák. Lázár János közölte: a 2009. évi pénzügyi adatokról szóló zárszámadás hamisságokkal van tele, az előző kormány több száz milliárd forintos hiányt hagyott maga után.
Az ellenzéki Jobbik és LMP a tervezett intézkedések egy részét támogatja, az MSZP igazságtalannak tartja az egykulcsos adórendszert.
A szocialista Tóth Csaba képviselői mandátumának igazolásával kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés munkája. A politikus, aki letette esküjét is, Horváth Csaba lemondása miatt lehet képviselő, miután az MSZP főpolgármester-jelöltje úgy döntött, az október 3-án elnyert fővárosi közgyűlési mandátumát választja.
Nézze meg a HírTV felvételét!
(Forrás: kdnp.hu)
