Harrach Péter elmondta, egy gyors törvényhozási folyamatban egy általános érvényű törvény született, de úgy tűnt számára, hogy ennek finomítására van szándék a kormányzaton belül. „Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a szándék továbbra is fennáll” – fogalmazott.
Utalt arra, hogy minden előterjesztés esetén – így a Lázár János által benyújtott, az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását kezdeményező, valamint a különadó bevezetéséről szóló javaslatnál is – az a szokásos menetrend, hogy a frakcióelnökség napirendre veszi, majd a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kialakítja róla közös álláspontját. Ez az egyeztetés még nem történt meg, a frakcióelnökség legközelebb várhatóan jövő kedden ülésezik – tájékoztatott a kereszténydemokrata politikus.
Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvények, valamint az alkotmány szelleme és betűje értelmében tette a megnyilatkozását – mutatott rá, felhívva a figyelmet arra: a kormányzat egy válságos helyzetet örökölt, amelyet kezelnie kell úgy, hogy törekedjen arra, az egyszerű emberek vállára ne tegyen több terhet, viszont azok, akiknek nagyobb a nyereségük, többet vállaljanak – mondta. A kiemelkedő jövedelmeket nem tartják igazságosnak, ezért történt például a nemzeti bank elnöke és vele együtt sok más ember kétmillió forint feletti jövedelmének, illetve végkielégítésének a leállítása – folytatta, rögzítve: ezek az intézkedések az arányos teherviselés és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik.
További érdeklődésre Harrach Péter hozzátette: általánosságban az az álláspontja, hogy ha egy jogszabály önmagában alkotmányellenes, akkor az akkor is alaptörvénybe ütköző, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt róla. Ez egyúttal az Alkotmánybíróság véleményének esetlegességét mutatja, hiszen nem a Ab határozza meg valaminek az alkotmányellenességét, csak esetleg deklarálja azt – mutatott rá Harrach Péter.
(Forrás. MTI)
