A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint.
Egykulcsos adózás
A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20/25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
Családi kedvezmények
A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz, azaz azzal, hogy indokolatlan lenne a befizetett összegek adótartamát jóval meghaladó mértékű visszatérítés.
Egységesítés
Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik.
A nem pénzben történő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt szja és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága, a nem társasági adó alany által nyújtott reprezentáció, az üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része.
A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.
Megújulási kártya
A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd.
A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót. Az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet továbbra is kedvezményesen adózik.
Jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azoknak a köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Ezt segíti azon új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.
Az előzetesen kiszivárgott verzióhoz képest nemigen történt változás a végsőnek tekinthető változatban –írja a Portfolio.hu.
A fő változások 2011-től:
Adókulcsból egy lesz, 16 százalék.
A gyerekek után járni fog az adókedvezmény, valóban adóalap-csökkentő módon, vagyis:
a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
Ez azt jelenti, hogy az első két gyerek után havi 10-10 ezer forint támogatást kap valamelyik szülő, illetve a megoszthatóság jegyében akár mindkettő is. Ugyanez a megoszthatóság érvényes természetesen a háromgyermekesek esetében is, ők 99 ezer forintot, vagyis gyermekenként 33 ezer forintot kapnak.
Az adójóváírás esetében – bár állítólag a kiszivárgás pillanatában még nem volt eldöntött – szintén helytállónak bizonyultak az előzetes értesülések, amennyiben a havi mértéke a mostani 15100-ról 20 százalékkal csökkenne, 12100 forintra.
Az adójóváírás 180 446 forintig vehető igénybe teljes mértékben, utána elfogy, “lecseng”, akik 259 842 forintnál többet keresnek havonta (bruttó), azok már egyáltalán nem kapnak jóváírást. Ezek a számok szintén az előzetes értesülésekkel csengenek egybe.
Kinek használ?
A fentiek alapján korábbi számításaink helytállónak bizonyulnak – állapítja meg a Portfolio.
A bruttó bérre vetítve mindenki megnyeri az 1,27 százalékpontos könnyítést, éves bruttó 3,9 millió forinttól pedig már 20,32 százalékponttal lesz kisebb a terhelés a mostaninál. A gyerekek után elszámolható adókedvezménnyel az ezt elszámolható szülő jár jól, igazi szigorítást csak az adójóváírás szűkítése jelenti.
A gyerekkedvezményt igénybe nem vevő adófizetők 280 ezer forintos jövedelemig erőteljesebb adóztatás alá fognak esni. Ennek oka, hogy ők az adókulcs minimális csökkenésével nem nyernek annyit, mint amennyit az adójóváírás szigorításán veszítenek. Esetükben sem lesz súlyos az adóteher növekedése, főleg ha feltételezzük, hogy némi fizetésemelésben év elején a többség reménykedhet.
Az átlagbér körül (havi bruttó 210 ezer forintot) keresők havonta 4700 forintot buknának a jövő évi adótervekkel, bár valószínűleg ennél is jobban fájna a minimálbér körül keresőknek az 1500-2000 forintos tehernövekedés. Ugyanakkor kicsivel 400 ezer forint feletti bruttó fizetésnél már a gyerektelen adóalanyok is havi 20 ezer forinttal többet vihetnek haza.
Gyerekek a középpontban
Az átlagbér alatt kereső egy-gyermekesek 8-9 ezer forint többletjövedelemnek örülhetnek, és összességében a jövedelemskála minden pontjában 10 ezer forinttal jobban járnak mint a gyermektelenek, illetve ugyanennyivel rosszabbul, mint a kétgyerekesek. Hogy az utóbbi körben extrém példát is mondjunk: egy havi bruttó 700 ezret kereső kétgyermekes szülőnek havonta 100 ezer forinttal több marad adózás után jövőre.
A háromgyermekes családokban ugyanilyen jövedelemnél 167 ezer forint a nyereség. Ők egyébként az alacsony jövedelemkategóriákban azért nem járnak jobban, mert 12 ezer forint adókedvezmény havonta most is megilleti őket, így egy ideig már most is adómentesek.
Egyszerűsítések
Fontos megemlíteni, hogy a tőkejövedelmek adója is változik. Egységesen 16 százalékos lesz a kamatadó, az árfolyamnyereség-adó és az osztalékadó is.
Az arányos egykulcsos adórendszer bevezetésével, a progresszió megszűnése miatt jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azok köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Csökkenti a bevallás benyújtására kötelezettek számát az az új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtani annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.
