Daubner Katalin az ünnepélyes megnyitón bemutatta a külföldről érkező előadókat, majd a Tudomány Ünnepének eredetéről beszélt és arról a „Tudós Társaságról”, amely megalkotta: a 185 éves Magyar Tudományos Akadémiáról.
„A 2010 évi Tudomány Ünnepének üzenete a tudományköziség, amely felismeri az egységes természet és társadalom, az élet egész összetett világát, hogy válaszolni tudjon a mindannyiunkat érintő lényeges kérdésekre.” – mondta el Daubner Katalin, aki azzal folytatta: „Az országos ünnepség mottója: „Határok nélküli Tudomány: Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határain”. A központi szlogen mellett minden intézmény címet ad az általa szervezett eseményeknek, olyan címet, ami a legjobban kifejezi a rendezvény lényegét. Ennek a mi tudományos konferenciánknak a címe: „Interdiszciplináris kihívások a tudományban”. Ez egyrészt azt jelzi, hogy több tudományterület kutatói és oktatói jelentkeztek konferenciánkra, másrészt a vizsgált témakörök több szállal kapcsolódnak más tudományterületekhez, gazdagítva és elősegítve az összefüggések mélyebb megértését.” – mondta el Daubner Katalin, aki Török Ferenc polgármestert kérte fel a konferencia köszöntésére.
„Kalocsa kiváltságos helyzetben van, hiszen az 1000 éves érseki városban az egyház vezetői mindig is mecénásai voltak a művészeteknek, a kultúrának, a tudománynak.” – kezdte mondandóját Török Ferenc, majd példákkal folytatta: „Elég csak Haynald Lajos érsekre gondolni, aki a tudomány elkötelezett híve és neves pártoló főpapja volt. Messze földön ismert növénygyűjteményének tanulmányozása kora Magyarországának seregnyi botanikusát vezette be a tudomány világába. Részben neki köszönhető az is, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai mind ismerték Kalocsa nevét. Ennek a hírnévnek forrása a Szent István Gimnáziumra emelt kis csillagvizsgáló, a Haynald-obszervatórium és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből ered. Fényi práter kitartó, aprólékos észlelő munkája világhírre vitte az obszervatóriumot és méltó megbecsülést szerzett ezzel hazánknak, városunknak. A Batthyány József kalocsai érsek alapította jezsuita gimnázium tudós tanárai közt kiemelkedik Tóth Mike a kalocsai ásvány- és kőzetgyűjtemény létrehozója. Tóth Mike fő műve a mai napig páratlan a maga nemében és gazdagsága tekintetében még senki nem múlta felül. Rajtuk kívül több olyan tanárember oktatott városunkban, kiknek pedagógiai munkásságára elismeréssel és tisztelettel emlékezünk, köztük Menyhárt László, Tímár Kálmán, vagy Szvétek Sándor. Ők az elmúlt évszázadokban, évtizedekben sokat tettek azért, hogy ma iskolavárosként is tekintenek ránk, hiszen a tudomány alapja az oktatás, a társadalomé pedig a kimunkált emberfő.”
„A Tomori Pál Főiskola 2004-ben nyitotta meg kapuját Kalocsán azzal a céllal, hogy segítsünk a régió felemelkedésében, versenyképességének növelésében. Ebben a gyönyörű épületben kezdtük meg a működést. Mindig azt mondom, hogy ennek az épületnek a szellemisége minden ide belépőt valamire kötelez. És amire kötelez: tisztesség, becsület, hozzáértés és szakértelem. Azóta ez a zászlónkra íródott.” – mondta el Dr. Meszlényi Rózsa rektor, aki fontosnak tartja azt, hogy az intézmény igazodva a város szellemiségéhez, történetéhez, kezdettől fogva a keresztény értékek alapján építette fel a képzést a Főiskolán. Az ünnepélyes megnyitón került sor a címzetes főiskolai tanári kinevezés átadására, amelyet Dr. Meszlényi Rózsa rektortól Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek vett át.
A Főegyházmegye Főpásztora köszönetképp két kötetet adott át a Főiskolának, melyek közül az egyik tanulmányait tartalmazza, ezt követően pedig megtartotta előadását, „A nevelés keresztény szempontjairól” címmel.
Bővebben olvashat a Kalohírek oldalán.
