Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint egy tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 (jelenleg 15 100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10 ezer forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33 ezer forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Az szja-törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség. A kafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni, és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra. A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január 1-jétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től. A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el.
Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük. A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től egymilliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10 380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab lesz.
(Forrás: MTI)
