Rolek Ferenc az MTI-nek azt mondta, hogy a vasárnapi munkavégzés komoly társadalmi, gazdasági kérdés, ezért csak az érdekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani. Hangsúlyozta: az MGYOSZ kész tárgyalni a törvényt érintő egyes részletek módosításáról, de a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását ellenzi.
Harrach Péter a nyilatkozatra reagálva kiemelte: megértik a munkaadók szempontjait, érdekeit, tudják, hogy profit-maximalizálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a munkavállalók, a kereskedelmi dolgozók érdekeit is figyelembe vegye, szociális szempontokat érvényesítsen.
Rámutatott: a kereszténydemokrata kezdeményezésre a parlament elé kerülő törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak ezen a napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. Tehát szó sincs általános munkavégzési tilalomról – szögezte le a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője.
Hozzátette: nem indokolt azonban a vasárnapi munkavégzés pusztán a három vagy ennél több műszakos munkarend alkalmazása miatt, ha a munkáltató nem dolgozik megszakítás nélküli munkarendben. A javaslat hatályon kívül helyezné azt a jogszabályi passzust, amely munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a heti pihenőnapok összevonásával is lehetővé teszi vasárnap a rendes munkaidőben történő munkavégzést.
Mint felidézte, hogy az előterjesztés lehetővé tenné az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történő végzését, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenőnap céljához igazodóan korlátozza. A javaslat ugyanakkor egységes vasárnapi pótlékot vezetne be a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor.
Harrach Péter kitért arra is, hogy a gyáriparosok alelnökének nyilatkozatában az szerepelt, hogy az új szabályozás következtében elbocsátások várhatóak. Az ezzel való fenyegetést Harrach Péter méltánytalannak nevezte, majd megjegyezte: köztudomású, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentős részét a törvényben megengedettnél többet dolgoztatják. A jövőben egy jól működő munkaügyi felügyeletnek ezeket a munkavállalói sérelmeket is orvosolnia kell. A rendezett körülmények létrehozása tehát többlet munkaerőforrást igényel és nem elbocsátást – hangsúlyozta.
Leszögezte: a kereszténydemokrata frakció munkavállalói és munkaadói szervezetekkel is megvitatta javaslatát, tehát nem igaz az a vád, hogy az egyeztetés elmaradt. „Két éve folyamatos a konzultáció, a munkaadói szervezetekkel és szakszervezetekkel folytatott megbeszélések alakítottak is a javaslaton” – mondta el Harrach Péter.
Szólt arról is, a felmérések azt mutatják, hogy a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként, a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges a jelenlegi szabályozás mellett. Amennyiben a vasárnapi bevásárlási igényeket a kis üzletek elégíthetik ki, az növeli a kisbolt tulajdonosok versenyképességét a multinacionális üzletláncokkal szemben – mutatott rá. Hozzátette: a hét utolsó napján a boltok nyitva tartását korlátozó szabályozás már számos európai országban – például Ausztriában és Németországban – működik; Magyarországon is az a cél, hogy a kereskedelmi és a munkavállalók szociális szempontjait összeegyeztetve rendezett, szabályozott körülmények jöjjenek létre.
A törvénymódosítás – ha az Országgyűlés elfogadja – 2012. január 1-jén lép hatályba, hogy megfelelő időt biztosítsanak a kereskedők és a vásárlók, a munkáltatók és a munkavállalók számára a változásokra való felkészülésre – jelentette ki Harrach Péter.
(Forrás: MTI)
