Magyarország és Szlovákia rövidesen tárgyalásokat kezd egy kétoldalú kormányközi egyezmény megkötéséről a kettős állampolgárságról. Ebben a magyar és a szlovák kormányfő, Orbán Viktor és Iveta Radicová állapodott meg pénteken Pozsonyban. A magyar miniszterelnököt, aki egynapos hivatalos munkalátogatáson tartózkodik Pozsonyban, fogadta Ivan Gasparovic szlovák államfő is.
Radicová elmondta: a kettős állampolgárság kérdése Pozsony és Budapest között feszültséget keltett, amelyet az egyezmény megkötésével lehetne feloldani. Szlovákiának több országgal van már megállapodása a kettős állampolgárságról, ezért Pozsony vállalta, hogy kidolgozza a magyar-szlovák egyezmény szövegének javaslatát, amelyet február 17-én megtárgyal az illetékes magyar-szlovák kormányközi bizottság.
„A kettős állampolgárságról szóló megállapodás kérdését nagyon fontosnak tekintjük” – szögezte le a szlovák miniszterelnök. Szerinte a szlovák javaslat összhangban lesz az elfogadott nemzetközi normákkal, s tartalmazni fogja a választójog kérdését is. „Üdvözlöm a Magyar Köztársaság, s külön Orbán úr hozzáállását, hogy nem fog kampányt folytatni (a kettős állampolgárság kérdésében) Szlovákia területén” – jelentette ki Radicová.
Orbán kijelentette, hogy mostani hivatalos látogatásával is erősíteni szeretné a jószomszédi és baráti kapcsolatokat Szlovákiával. „Magyarország és a magyarok azt szeretnék, ha a magyar-szlovák viszony visszatérne a józan ész medrébe” – szögezte le a magyar miniszterelnök. Orbán szerint mára kialakult a bizalmi légkör a két ország között, s ez lehetővé tette a gázvezetékek összekapcsolásáról szóló megállapodás aláírását, és segíti a kettős állampolgárság kérdésében kialakult feszültség megoldását is. Megismételte, hogy a magyar állampolgárságot egyéni alapon lehet megszerezni, s érdemes megpróbálkozni a kormányközi egyezség megkötésével. Kérdésre válaszolva elmondta: volt ilyen próbálkozás az előző kormány idején is, de az sikertelenül végződött.
„Nem látom akadályát annak, hogy most miért ne próbálnánk meg újra” – szögezte le a kormányfő. Egyúttal biztosította Radicovát, hogy a magyar állam törődni fog a területén élő szlovák kisebbséggel. A módosított szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban megismételte korábbi álláspontját: azután fogja ezt a témát kommentálni, miután Szlovákia elfogadja a törvényt. Az államnyelvtörvény módosításának javaslata a pozsonyi parlament februári ülésének napirendjén szerepel. A médiatörvényt érintő kérdésre válaszolva Orbán megismételte a hivatalos magyar álláspontot. Aláhúzta: az Európai Bizottság felvetései nem látszanak „súlyosnak”, s a magyar kormány rövidesen válaszol rájuk. „A magyar médiatörvény megfelel az európai normáknak” – szögezte le Orbán.
Radicová azt mondta, hogy Szlovákia nagyon fontosnak tartja a sajtószabadságot, ez egyike a demokrácia pilléreinek. A szlovák médiatörvényt is módosítani fogják ezért. „Következetesen mérlegeljük, hogy a médiatörvények összhangban vannak-e az európai normákkal és standardokkal” – fejtette ki Radicová.
Csökkenne mindkét ország függősége
Orbán Viktor és Iveta Radicová a pénteki találkozón áláírt egy megállapodást Magyarország és Szlovákia gázvezeték-hálózatának összekötéséről. A tervezett magyar-szlovák gázvezeték az európai észak-déli gázvezeték része lenne, s létrehozásával jelentősen csökkenne mindkét ország függősége az orosz gázszállításoktól. A már korábban nyilvánosságra került elképzelések szerint a kelet-szlovákiai Nagykürtös és a magyarországi Vecsés közti gázvezeték szlovák oldalon mintegy 20 kilométernyi, a magyar oldalon pedig 95 kilométernyi hosszú lenne, s ennek megfelelően a várható költségek 20 millió, illetve 100 millió euró körül mozognak.
A projekt megvalósításáról szóló emlékeztetőt 2009-ben írták alá, a konkrét elképzelésekről már tárgyal a szlovák Eurstream, illetve a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt. „Ez olyan lépés, amely nagyobb energiabiztonságot jelent nemcsak Közép-Európa, hanem egész Európa számára” – jelentette ki Iveta Radicová az aláírás utáni sajtóértekezleten. Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott, hogy „a gázvezetékről szóló megállapodás aláírásával megnyitottuk az utat az elektromos vezetékhálózatok – magyar és szlovák – összekapcsolása előtt is”.
Iveta Radicová elmondta: magyar partnerével további szlovák-magyar projektek megvalósításában is megegyeztek, amit Orbán Viktor is megerősített. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a jövőben javulni fog a Kassa-Miskolc közti közúti kapcsolat, mert Szlovákia a határig megépíti az R4-es gyorsforgalmi utat, míg Magyarország a határig viszi az autópályát, amelynek építése korábban megszakadt. „A villamosenergia-vezetékhálózat összekapcsolása Szlovákia számára stratégiai cél” – húzta alá Iveta Radicová.
A felek ugyancsak megvitatják a széles nyomtávú vasút létrehozásának kérdését. Radicovát kiegészítve Orbán kifejtette: Magyarország szeretne megállapodni Szlovákiával egy új Duna-híd felépítéséről is Révkomárom-Komárom környékén. „Ha a szlovák fél igent mond, megkezdjük az előkészítést” – jegyezte meg a kormányfő. Hozzátette: a magyar fél szeretné, ha korszerűsítenék azt a 84 közutat, amely átszeli a magyar-szlovák határt. Ebbe a körbe sorolta az Ipoly-hidakat is.
A gázvezetékről szóló magyar-szlovák megállapodás aláírásának tervét először Orbán Viktor decemberi látogatásakor jelentette be a két kormányfő Pozsonyban. „Magyarország és Szlovákia megállapodása nagy áttörés” – jelentette ki akkor Orbán Viktor. Hozzátette: „Amióta hivatalban vagyok, ez a legfontosabb eredmény, amit ilyen téren sikerült elérnünk.” Szlovák környezetvédő szakemberek tavaly ősszel kedvező álláspontot fogalmaztak meg a tervezett gázvezeték szlovákiai szakaszával kapcsolatban. Az állásfoglalást, miszerint a szlovák-magyar gázvezeték nem lesz kedvezőtlen hatással a környezetre, a szlovák mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium által felkért szakértők fogalmazták meg, s ezek alapján a tárca támogatja a projekt megvalósítását.
„A szlovák és a magyar gázvezetékrendszerek tervezett összekapcsolása nagy jelentőségű a két ország energiabiztonsága szempontjából. Örülünk, hogy ez a projekt zöld utat kapott a tárcától” – jelentette ki Danica Beharková, a gázvezeték-építéssel megbízott Eurstream szóvivője még novemberben. Az építkezés megkezdésének feltételei között szerepel például a régészeti feltárás elvégzése, a vezetékek nyomáspróbája, a vezetékek szigetelésének és hegesztésének ellenőrzése, a fák és a bokrok bizonyos időszakban való kivágása stb.
„A megfogalmazott feltételeket értjük és betartjuk” – szögezte le Danica Beharková. A gázvezeték útvonalának három javasolt változata közül is kiválasztotta a tárca azt, amely a szakértők szerint leginkább figyelembe veszi az ökológiai szempontokat. A két cég által tavaly meghirdetett Open Season (kapacitáslekötés) felmérés első szakaszának eredménye szerint a szlovák oldalon hat ország kilenc cége érdeklődött a gázvezeték kihasználása iránt. Magyar oldalon az érdeklődés kisebb volt. Az Open Season második, immár kötelező őszi szakaszának eredményét még nem hozták nyilvánosságra.
(Forrás: MTI)
