Az új alaptörvény kidolgozása még a Horn-kormány idején kezdődött el. A vita és a gondolkodás nem március 15-én fog elindulni, az már több mint 20 éve folyik, hiszen már 1989-ben azon gondolkodott az értelmiség, hogy új alkotmányt kell alkotni – emlékeztetett a KDNP elnöke.
Mint mondta: nincs olyan gondolat, érv, ötlet, amit pro vagy kontra már többszörösen ne tárgyaltak volna meg, s egyetlen érv nem szól amellett, hogy miért kellene tovább húzni az időt. Eddig azért nem született új alkotmány, mert nem volt meg a politikai és társadalmi felhatalmazás, most azonban a parlamenti arányok ezt lehetővé teszik..
Az természetes, hogy az alaptörvény egy esetleges későbbi módosítása csak nagyon szigorú feltételek mellett történhessen – jelentette ki a kormányfő helyettese arra kérdésre, hogy a változtatásokat is kétharmados többséghez kötné-e. Semjén Zsolt személyes véleményeként hozzátette, az új alkotmány elkészülte után nem indokolt a gyakori módosítgatás. A mostani gyakori változtatásokra azért volt szükség, mert nem volt jó az alkotmány, nem egy egységes mű volt, hanem a történelem sodrában született „módosítgatások elegye”.
A miniszterelnök-helyettes a politikai hisztériakeltés kategóriájába sorolta, hogy a magzat védelmére vonatkozó kezdeményezésüket bírálóik a nők saját teste feletti önrendelkezési jogának korlátozásaként értelmezik.
A jelenlegi alkotmány is védi a magzati életet, az Alkotmánybíróság épp az alkotmányból levezetve mondta ki az abortusztörvény alkotmányellenességét. Aki azt állítja, hogy a KDNP javaslata, miszerint a magzatot a fogantatás pillanatától védeni kell, új elem, az nincs tisztában azzal, hogy a mostani alkotmány is biztosítja ezt a védelmet, s kezdeményezésükkel ezt csak kibontják. Megjegyezte: az abortusz esetében egy nő nem a saját teste felett rendelkezik, hanem egy másik ember felett.
Kijelentette: mindenkinek a szabadságát és felfogását tiszteletben tartják, de joguk és kötelességük kiállni a leginkább jogfosztott és kiszolgáltatott, magzati korban élő embertársaik mellett.
A helyzet abszurditását jelzi – folytatta -, hogy a jelenlegi jogszabályok védik a magzat örökösödési jogát, de az élethez való jogát nem. Az élethez való jog erősebb, mint a tulajdonhoz való jog – szögezte le Semjén Zsolt, és hozzátette: abból, hogy az emberi élet szentségét kimondják a humánum és az emberi méltóság védelmében, nem következik az, hogy ennek szükségszerűen gyakorlati törvénymódosítás legyen a következménye.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy „prófétai jel módjára” meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről” – fogalmazott.
Semjén Zsolt kiemelte: ragaszkodnak hozzá, hogy az alkotmány preambulumában szerepeljen – a lengyel alaptörvényt mintájára – az Istenre való egyértelmű hivatkozás, és Magyarország keresztény történelmére, és az egységes magyar nemzet való utalás, így a preambulumban a Szent Koronának is helye van, mert megjeleníti és megtestesíti a magyar kulturális és történelmi sorsközösséget függetlenül a határoktól és etnikai hovatartozástól.
A Szent Koronához való kötődés Szent István óta túlmutat a szorosan vett etnikai dimenziókon, a nem magyar etnikum számára is kifejezi a magyar nemzethez, történelemhez és kultúrához való kapcsolódást ezért azzal a nemzetiségek is azonosulnak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt azt mondta, egyelőre nem született még döntés arról, hogy hol írják majd alá az új alaptörvényt, hol hirdetik azt ki, és mi legyen az ünnepség menete.
(Forrás: MTI)
