Mélypontra jutott az állam és az egyházak közötti viszony, mire a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást szocialista elődjétől. A legnagyobb konfliktust talán az Állami Számvevőszék által a felekezeti fenntartású oktatási intézmények költségvetési támogatásában kimutatott, négymilliárd forintos hiány okozta, de az egyházak az anyagi természetű ütközéseknél is jobban sérelmezték a kommunikáció szinte teljes hiányát.
De az sem tett jót a viszonynak, hogy az európai parlamenti választásokon a szocialista jelöltek olyan egyházi fejlesztésekkel kampányoltak, amelyekhez nem volt érdemben közük. Szászfalvi László személyében most államtitkári szintre került az egyházak ügye a második Orbán-kabineten belül. A KDNP-s politikus a lapnak elmondta, az állam rendezi az egyházi iskolákkal szemben felhalmozott adósságot, ebből az ősszel megszavazott zárszámadási törvényben már egymilliárdot pótoltak is. Szászfalvi célként jelölte meg, hogy egyenlő elbírálást, hosszú távú, kiszámítható rendszert hozzanak létre az egyházak támogatásában, hogy ne mindig a büdzsé megtárgyalásakor legyen vita a forrásokról. Az államtitkár korábban úgy nyilatkozott, legitim felvetésnek tartja a jövőre lezáruló egyházi ingatlanrendezési folyamat újranyitását és a kárpótlás kiterjesztését a nem pusztán hitéleti, szociális és egészségügyi tevékenységre alkalmas, a kommunizmus idején elkobzott tulajdonelemekre.
Előbb azonban évtizedes adósságot törleszt a kormányzat. „Hamarosan megszületik a húszesztendős, az egyházakról szóló törvény régóta halogatott módosítása” – tudtuk meg. Szászfalvi elmondta, a cél az, hogy kiszűrjék az egyházi státussal visszaélő felekezeteket. Nagy Anna kormányszóvivő a kormány 2011-es első félévi ütemtervét ismertetve úgy tájékoztatott, a kabinet törvényben rendezi az egyházak státusát. Úgy tudjuk, a jogszabály az új alkotmány elfogadása, vagyis április 25. után kerülhet az Országgyűlés elé. A téma az újraindult vatikáni-magyar vegyes bizottság napirendjén is szerepel. Ez utóbbi testületet szintén „jegelték” a szocialisták.
Konfliktusok tárgyát képezte az egyházak és az állam között, hogy a Hiller István által vezetett oktatási tárca a felekezetek megkérdezése nélkül változtatta meg az egyszázalékos szja-felajánlások rendszerét, bevezetve az egy plusz egyes szisztémát. A bonyolult rendszert úgy változtatták meg 2009-től, hogy az egyházak lényegesen kevesebb összeghez jutottak. Információink szerint a kabinet az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan ezen a területen is jelentős változásokra készül.
Üzenetértékű jelzés volt a történelmi felekezetek, illetve Martonyi János külügyminiszter közötti találkozó is. Martonyi János arra kérte a történelmi egyházak vezetőit a magyar uniós elnökség kapcsán, hogy segítsenek a Magyarországról alkotott kép javításában. Hamarosan megtarthatják Orbán Viktor miniszterelnök és az egyházak képviselői közötti találkozót is.
Megkezdődött az ökumenikus imahét
„Az imádságban való egység az összes keresztények között már megvalósulóban van. Ugyanabban a Krisztusban hiszünk, ugyanahhoz a Krisztushoz imádkozunk” – erről beszélt Erdő Péter bíboros az ökumenikus imahét tegnapi, magyarországi megnyitóján a fasori református templomban. Az esztergom-budapesti érsek szentbeszédében úgy fogalmazott, akinek a szívét „a keresztény hit megragadta, annak megnyílik a szeme a többi ember nyomorúsága iránt, nem nézi tétlenül a más baját, kész személyes kényelmét, jólétét is érintő lépésekre”. Erdő Péter szerint erre van szükség az elöregedő és gazdasági gondokkal küzdő hazánkban, de Európában is. Az uniós elnökség kapcsán reményét fejezte ki, hogy a most kezdődő fél esztendő hozzájárulhat „az alapvető emberi értékek, az élet, a család, az emberi méltóság szolgálatához, a kisebbségek, a különböző nyelvi, etnikai, vallási csoportok megbecsüléséhez”.
(Forrás: Magyar Hírlap)
