„Még erősebben kapaszkodunk egymásba”

2011. február 06.
Ossza meg ismerőseivel!

    A köztársasági elnöki köszöntő kiemelte, hogy az idén Domonkos Pál Péter néprajzkutató emlékének szentelik az estét, akinek nem kis része van abban, hogy ma az anyaországiak ilyen kíváncsiak csángó testvéreikre, hogy ilyen felelős szeretettel fordulnak feléjük. Utalva a moldvai csángók egyik hagyományos táncára, Schmitt Pál úgy fogalmazott: „a moldvai körtáncban kar karba fonódik (…), idén még erősebben kapaszkodunk egymásba, azok is, akik évtizedeken át éltek számkivetetten, akiknek nem járt magyar könyv, magyar pap, magyar tanító”.

    Ma az egyszerűsített honosításnak köszönhetően magyar állampolgárrá válhatnak – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve: örüljünk ennek a lélekkel régóta megélt, most törvénnyel megszentelt összetartozásnak.

    Potápi Árpád, az Országgyűlés újonnan létrejött nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke azt kérte a moldvai csángóktól, hogy minél nagyobb számban éljenek az egyszerűsített honosítás történelmi lehetőségével, legyenek építőkockái a nemzet békés úton történő újraegyesítésének. Ez a nemzeti integráció szükséges mindannyiunk számára, hogy „megmaradjunk magyarnak, éljünk akár Moldvában, akár a Kárpát-medencében vagy (…) a diaszpórában” – mondta. „Ha egyetlen szívet, ha egyetlen gondolkozó főt csángó magyar testvéreink iránt megindíthattam, ha százezer ma is élő magyar testvér sorsa legalább egyetlen embert tettekre késztet, úgy teljes célomat elértem” – idézte a politikus Domonkos Pál Péter 1931-ben Csíksomlyón elmondott sorait. E gondolatok a mai napig érvényesek mindazok számára, akik törődéssel fordulnak a magyarság talán kiszolgáltatottabb sorsú népcsoportja felé – hangsúlyozta.

    Potápi Árpád, aki a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke is, a Petőfi Csarnok telt házas közönsége előtt rámutatott: a moldvai csángókkal mostohán bánt a történelem, a népcsoport mindig etnikai és vallási kisebbségben élt, nem imádkozhatott, nem tanulhatott anyanyelvén. Páratlan, hogy az évszázados elnyomatás ellenére még ma is több tízezren beszélik archaikus magyar nyelvüket, őrzik hagyományaikat, ragaszkodnak Európában is egyedülálló kultúrájukhoz – mutatott rá. Kitért arra is, hogy az új kormány programjában jelentős szerep jut a nemzetpolitikának, amit Szabó Dezső szavait idézve úgy összegzett: minden magyar felelős minden magyarért.

    A szervezők a bállal a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánták idén is felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett bálon a Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes is bemutatkozott: Csíkfaluból, Klézséből, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Pusztinából, Somoskáról, Trunkból, Setétpatakáról, Hidegségből, Balahányospatakáról, Gyimesfelsőlokról, Pürkerecből és Egyházaskozárról érkeztek.

    A szombat esti műsor után hajnalig tartó táncház következett, amely alkalmat teremtett, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak. A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg az érdeklődők a csángó táncokat, énekeket. A rendezvényen bemutatták Petrás Mária csángó keramikusművész alkotásait, és fotókiállítás idézte fel az elmúlt évek csángóbáljainak hangulatát.

    A csaknem 250 ezres moldvai csángó magyarságnak ma már csak töredéke, mintegy hatvanezer ember beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus kihívásaival szemben.

    A magyarországi értelmiségiek körében egyre többeket érint meg a szórványmagyarság és a csángók sorsa. A XV. Csángóbál fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök volt, a rendezvényen köszöntötték Lévai Anikót, a miniszterelnök feleségét, továbbá megjelent Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos.

    (Forrás: MTI)