Szászfalvi László kifejtette: az egyházak, vallási közösségek bejegyzésének kritériuma lesz az, hogy mióta léteznek Magyarországon, mekkora a létszámuk, illetve hitelveiket, szervezeti, működési szabályzatukat is be kell mutatniuk. Azt azonban, hogy mekkora létszámhoz köti majd az új törvény az egyházak elismertségét, az államtitkár nyitva hagyta. A tervezet mindenesetre biztosítja a vagylagosságot, azaz nem kell egyszerre egy bizonyos időnél régebbinek és ugyanakkor bizonyos létszám felettinek lennie egy adott egyháznak, elegendő, ha az egyik kritériumot teljesíti, „ellenkező esetben kieshetnének olyan egyházak, amelyek vallási tevékenységéhez kétség sem férhet” – fűzte hozzá
A tervezet számol történelmi egyházak – ide sorolhatók a katolikus, református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek – és egy másik, úgynevezett elismert egyházak kategóriával. A besorolások azonban nem mehetnek végbe az egyházakkal való egyeztetések nélkül – hívta fel a figyelmet.
Az elismert egyházak vagy vallási közösségek kategóriájának bevezetésére azon közösségek besorolása miatt van szükség, amelyek nem tudnak megfelelni a történelmi egyházakkal szemben támasztott feltételeknek, de tevékenységüket tekintve egyértelmű, hogy egyházként működnek. Nekik enyhébb feltételeket kell teljesíteniük, ez lehet akár létezésük 20 éves időtartama vagy kisebb létszám; nekik szintén biztosítani kell az egyházi támogatásokhoz való teljes vagy részleges hozzáférést – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.
Azok, amelyek az elismert kategóriába sem tudnak bekerülni, vallási egyesületeket hozhatnak majd létre, rájuk viszont nem az egyházi, hanem a civil törvény lesz érvényes, és mint ide tartozók, ugyancsak kaphatnak majd állami támogatást, és belső autonómiájuk is biztosított lesz.
Mint mondta, a bírósági regisztráció nem lehet formális, mint eddig, ugyanis akkor is bejegyeztek egy egyházat, ha egészen nyilvánvaló volt tevékenységének üzleti jellege. Az „üzleti egyházak elárasztották a szociális ellátórendszert”, s a fiktív egyházi szervezetek a kiegészítő normatíva elnyerése érdekében jöttek létre. Ez ma már a szociális ellátórendszer fenntarthatóságát veszélyezteti – állapította meg. Hozzátette: ezért július 1-jétől a kiegészítő normatíva csak azon egyházaknak jár, amelyek a kormánnyal „átfogó, a szociális tevékenységre is vonatkozó” megállapodást kötöttek.
Az államtitkár tisztázandónak nevezte a személyi jövedelemadó egy százalékának egyházak számára adható felajánlást is. Mint közölte, az idén még olyan egyházak is indulhatnak ezért a pénzért, amelyek az új szabályozás következtében jövőre már nem egyházként működnek majd.
Meglátása szerint az egyházak névviselésének kérdését is jobban kell majd szabályozni annak érdekében, hogy egy adott egyház neve, szimbóluma vagy szertartásrendje ne legyen összetéveszthető más egyházakéval.
Az egyházi törvénynek lesz melléklete is, amely felsorolja a regisztrált egyházakat. Ez a kör tovább is bővülhet, a vallási közösségeknek lesz lehetőségük arra, hogy felkerüljenek rá – tette hozzá.
Szászfalvi László elmondta, hogy az új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba a tervek szerint, ezzel egyidejűleg vagy ezután léphet életbe az új egyházi törvény, amely sarkalatos törvénynek minősül, azaz a parlament kétharmados többséggel módosíthatja csak az elképzelések szerint. A törvény tervezetét az egyházakkal egyeztetik majd a következő hetekben, a pontosítások után pedig kezdődik a kodifikáció.
Szólt arról, hogy az alkotmánytervezet preambulumában szerepel a kereszténység nemzetmegtartó szerepe, amit „óriási jelentőségűnek” mondott. Utalt arra, hogy több európai alkotmányhoz hasonlóan „a kereszténység szerepe méltó helyre kerül”, de más vallások is megkapják majd a nekik járó tiszteletet az alkotmányban.
Megemlítette, hogy Magyarországon jelenleg is különváltan működnek az egyházak és az állam, a közjó érdekében ugyanakkor együttműködés van közöttük. A szétválasztás az állam és az egyházak autonómiáját is védi, s ez érdeke az államnak és az egyházaknak egyaránt.
Az egyházügyi államtitkár rámutatott: az állam és az egyházak szétválasztásának elve megköveteli, hogy az állam semmilyen felügyeleti szervet ne hozhasson létre az egyházak ellenőrzésére, valamint azt, hogy az egyházi belső normák végrehajtásához állami kényszert ne lehessen igénybe venni.
(Forrás: MTI)
