Ebben a megemlékezésben, ebben az ünnepben volt valami különleges, valami felemelő, valami megmagyarázhatatlan. A 11 órakor kezdődő programara már fél 11-kor megérkeztem, abban a reményben, hogy én leszek az első. Amikor odaértem, már népes tömeg várakozott a helyszínen. Úgy tűnik, nem csak engem lengett át a különlegesség érzése. Az volt az érzésem, mintha ezúttal mások is várakozással telve jöttek volna ki a Negyvennyolcasok terére, és nem csak az illendőség hozta ki őket.
2010-ben Magyarország változásért kiáltott, és olybá tűnt, mintha végre nem a csalódottságot, hanem a reményt tükrözték volna az arcok. Ahogy a programokat néztem, mintha azok is mások lettek volna, mint amilyenek az eddigiek voltak. Olyasmiket tapasztaltam, amiket nem lehet parancsszóra megvalósítani. Olyasmiket, amiknek szívből kell jönniük ahhoz, hogy áthasson bennünket a szívet melengető érzés.
A Himnusz dallamai után következő, a Dózsa György Gazdasági és Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai által prezentált műsor egyenesen lenyűgözött, csakúgy, mint a városi szavalóverseny győzteseinek a fellépése. Ezt követően az ünnepi beszédet Simon Zoltán, Kalocsa Város alpolgármestere mondta, aki hosszas történelmi áttekintését követően kitért 1848 és jelenkorunk párhuzamaira.
„A mai nap nemzeti történelmünk egyik legnagyobb ünnepe. A közös ünnep összetartozást jelent, mert közösek a gondolataink, az érzelmeink, a nemzeti múltunk” – ezekkel a gondolatokkal kezdte megemlékezését az alpolgármester. „A piros-fehér-zöld kokárdánk is az összetartozást jelképezi. A piros az erőt, tettrekészséget, a fehér a hűséget, a zöld a reményt mutatja. A magyar trikolórt az 1848-49-es szabadságharc tette törvényessé, amely azóta is nemzetünk szimbóluma. 1848. március 15-e az a nap, amelyre minden magyar, határon innen és túl büszke.” – fogalmazott az ünnepi szónok.
Amint Simon Zoltán kiemelte, a forradalmak nem születnek egyik napról a másikra, azoknak előzményeik vannak. „A 163 évvel ezelőtt történt események meghatározták nemzetünk további sorsát, a polgári társadalom, a modern nemzetállam létrejöttét, megteremtették a jogállamiságot és a törvény előtti egyenlőséget”– Simon Zoltán ebben jelölte meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc máig ható jelentőségét.
Az ünnepi szónok, később azt fejtegette, hogy a magyar társadalom 1989-ben is hasonló erejű változásokban reménykedett, mint amilyenek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmányai voltak, de az igazán nagy horderejű változások mégsem akkor, hanem 2010 tavaszán következtek be, amikor Magyarország népe ugyanúgy értette meg egymást és ugyanúgy fogott össze, mint 1848-ban. Az ünnepi szónok véleménye szerint a 2010-es választások eredménye ismételten bizakodással töltheti el a magyar társadalmat.
Az ünnepi beszédet követően koszorúzásra került sor a Negyvennyolcasok terén, az Első Felelős Magyar Minisztérium tagjainak szobránál. Kalocsa Város Önkormányzata nevében Simon Zoltán alpolgármester és Borbély Petra ifjúsági referens helyezte el a megemlékezés virágait, mintegy utalva arra, hogy az 1848-as forradalom is nagyrészt a fiatalok forradalma volt. Őket követték a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye, továbbá a Református Egyházközség képviseletében koszorút elhelyező emlékezők, majd a pártok, a társadalmi szervezetek és a város intézményei rótták le kegyeletüket.
Az ünnepség alatt a Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói fúvószenekarának lenyűgöző játékát hallgathattuk meg.
(Forrás: Kalohírek)
