– Nagyszüleim idejéből eredő szokást elevenítettünk föl, amikor öt éve először, s azóta évente megrendeztük ezt a hagyományos farsangi eseményt – tájékoztatott Perity Lajos, az egyesület elnöke. – A tréfás esemény lényege, hogy a bőgőt és a hordót, a jelképes halottakat, a tél szimbólumait felravatalozzuk, és az élen siratóasszonyokkal gyászoljuk őket. Aztán észrevétlenül egy ember a letakart bőgő helyére bújik. A siratás során sok kétértelmű, humoros dologgal lehet derültséget kelteni – tájékoztatott a szervező. Ám a szerepjáték csak alibi az együttlétre.
A Rozmaring Népdalkör az alkalmat más egyesületekkel, kórusokkal való kapcsolataik ápolására is fölhasználta. Viszonozták a kalocsai Mezei Virágok meghívását, akik énekkel, humoros táncjelenettel szórakoztatták a bálozókat. A meghívottak közt volt a jánoshalmi Pöndölös Együttes is, melynek tagjai – csupa nők – citerával kísérték az általuk előadott népdalokat. Műsoruk során, citerázás közben ledobták a fölső szoknyát, majd az alsót, végül a „pöndölt” is – hogy mi maradt, megtudhatják legközelebb, akik most nem mentek el bőgőt temetni.
Fajszról a Német Kisebbségi Népdalkör és a Kerektánc Népdalkör érkezett. A házigazda Rozmaring Népdalkör a bőgőtemetés és hordósiratás szertartása során közreműködtek, sok humorral fűszerezve az estét, és disznótoros, illetve farsangoló összeállítást adva elő.
A faluházat megtöltő több mint kétszázötven fizető vendég a közelgő nagyböjtből is kapott ízelítőt, az étlapon ugyanis a hagyományos böjti étel, az olajos káposzta volt a fő fogás, ami mellé a szintén böjtös, házi lángost haraphatták az egybegyűltek. De mivel ez még nem a böjti időszak, töpörtyű is szerepelt az étrenden. Arra jobban csúszott a bor, amit a hordóból még a fölravatalozás előtt fejtettek le.
(Forrás: Kalohírek)
