Nemcsak a kárpátaljai magyar etnikum történetével foglalkozik a most megjelent mű, hanem ennél sokkal szélesebb kitekintést nyújt – mondta el Fedinec Csilla, a kötet főszerkesztője, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének főszerkesztője. A történész rámutatott arra is, hogy a magyar és az ukrán szakirodalomban két külön nézet van a történelmi múltról, és sajnos a kettő között nincsen recenzió.
A magyarral egy időben megjelent ukrán nyelvű kiadás megjelenése alapvetően országimázs-formáló erejű – tette hozzá. Fedinec elmondta azt is, hogy a kötet ukrajnai megjelenése jó értelemben véve „sokkhatásként” érte a történészszakmát. A főszerkesztő azt is fölidézte, hogy jelentős kockázatot vállaltak azzal, hogy az elmúlt húsz év történéseit is földolgozták. „Országos hírre tett szert ez a kötet, ami annak is köszönhető, hogy olyan szerzői gárda alkotta meg ezt a szintézist, amely szakmailag komolyan vehető”.
A diaszpóra segítheti a terjesztést
A főszerkesztő rámutatott arra is, hogy az ilyen típusú munkáknak folytatódniuk kell, és ahhoz, hogy a magyar történelemről alkotott álláspont átmenjen a környező országokba, az adott népek nyelvére le kell fordítani ezeket a munkákat. Világszerte óriási méretű ukrán diaszpóra található, ami segítheti a könyv terjedését – tette hozzá Fedinec.
A térség perifériahelyzete kapcsán a kötet főszerkesztője kijelentette, hogy ennek ellenére Kárpátalja valamiért mégis fontos volt a nagyhatalmak számára, ha ennyiszer cserélt gazdát. Fedinec kijelentette, hogy a szovjet éra alapvetően megtörte a történelmi kontinuitást, ami megnyilvánult a görög katolikus egyház megtörésében, és a családokon belül a történelem feldolgozása és kibeszélése is megszakadt.
(Forrás: MNO)