Vukovich az Európai Unió tagállamaiban megfigyelhető demográfiai trendeket a 2008-as adatok alapján összefoglalva kiemelte egyrészt a születéskor várható élettartam növekedését, másrészt a születések számának csökkenését. Elmondta: az EU statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint 2010-hez képest 2060-ig összesen 1,3 százalékkal nő az EU népessége, de a tagállamok között óriási eltérések várhatók. Vannak országok, ahol 27 százalékkal csökken majd a lakosság, de például Cipruson 60 százalék feletti lesz a növekedés ez idő alatt. A KSH elnöke megjegyezte, hogy egyes államokban a bevándorlás ellensúlyozza a természetes népességcsökkenést.
Vukovich felhívta a figyelmet arra, hogy 2060-ig az EU területén a gyerekek aránya 18 százalékkal, az oktatásban részt vevő fiataloké 24 százalékkal, a fiatal felnőtteké pedig 22 százalékkal csökken, ellenben az idősebb munkavállalók száma 2 százalékkal emelkedik, a 80 év feletti népesség aránya pedig a mostani 3 és félszeresére nő. A KSH elnöke az utóbbi statisztikai adattal kapcsolatban tért ki arra a problémára, hogy a jövőben a gazdasági következmények mellett komoly gondot jelent majd az idősek ellátása.
Kitért arra az Európa-szerte megfigyelhető jelenségre, hogy a fiatalok több gyermeket szeretnének, mint ahány végül megszületik, egy 2006-os kutatás szerint néhány országban a tervezett gyerekeknek csak a fele jön világra. Megállapítható, hogy amennyiben a gyermekvállalás előtti akadályokat ezekben az államokban sikerülne felszámolni, akkor a termékenységi ráta elérné a generációk reprodukciójához szükséges szintet – hangsúlyozta a KSH elnöke.
Hozzátette, e cél eléréséhez rendkívül fontos, hogy a különböző társadalmi helyzetű és életkilátású emberek megfelelően „kapaszkodhassanak” a családpolitika adta lehetőségekbe. Ezzel kapcsolatban kiemelte a munkavállalás és a családalapítás összeegyeztethetőségének fontosságát, ami jelentős tényező lehet a népességcsökkenés megállításában, mint ahogy azt néhány európai ország, közöttük Dánia példája is mutatja.
(Forrás: MTI)
