Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli a Magyar Barlangi Mentőszolgálat. A jeles alkalomból a Pálvölgyi-barlang bejárata melletti kőfejtőben vertek sátrat a jubiláló barlangászok, akik az ünnepség során testközelből mutatták be a sajtó képviselőinek és az összegyűlt érdeklődőknek, hogyan is zajlik a mentés a mélyben, amelyhez egy 120 méter hosszú kötélpályát és egy műbarlangot állítottak fel a mentőszolgálat tagjai. Az eseményre több országból érkeztek meghívott vendégek, de a magyar társszervezetek is képviseltették magukat: Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője emléklappal fejezte ki elismerését, és emlékérmet adott át a Magyar Természetbarát Szövetség is a barlangi mentőknek.
A Magyar Barlangi Mentőszolgálatnak hatalmas szerepe van barlangjaink felkutatásában és természeti csodáink mentésében – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az esemény fővédnöke ünnepi beszédében. Mint mondta, barlangászaink nem csupán életeket mentenek, de sokszor heroikus küzdelmet folytatnak például olyan villaépítőkkel, akik „bebetonoznának” egy-egy barlangot. Vannak a világban olyan területek, ahol szükség van arra a „szent megszállottságra”, amit egy állami szervezet nem tud pótolni – tette hozzá. Véleménye szerint ez a terület is ilyen, ugyanis a barlangi mentők valódi küldetéstudattal és szeretettel dolgoznak emberek életének, egészségének megmentéséért. Végül köszönetet mondott a magyar állami szervek nevében a barlangi mentők által végzett értékmentésért, és a hősies, heroikus munkáért, amelyben sokszor saját életüket teszik kockára.
Dénes György, a Barlangi Mentőszolgálat alapítója és elnöke a szervezet megszületésének körülményeiről beszélt a jeles napon, kiemelve a barlangászat szépségeit, majd rátért arra is, hogy a balesetek, szerencsétlenségek kialakulásában főként az játszik szerepet, ha valaki nem tartja be az előírásokat. A szolgálat korábbi vezetője, Taródi Péter beszédében arról szólt, hogy véleménye szerint ok nélkül sorolják a barlangászatot az extrém sportok közé, azonban hozzátette, hogy ha valaki a föld alatt kerül bajba, azt nehezebb megfelelő ellátáshoz juttatni. Éppen ezért fontos a barlangi mentőszolgálat, amely jelen pillanatban minden olyan szervezettel kapcsolatban áll, akik részt vesznek/vehetnek a mentésben – beszélt a részletekről Horváth Richárd országos vezető, hozzátéve, hogy még hiányzik az átfogó, egységes rendszer a működéshez. Beszédében arra is kitért, hogy jó lenne, ha a szervezet elismertségét nem csak egy-egy sikeres akció, és az azzal kapcsolatos hírverés adná. Mint mondta, szűkülnek a forrásaik, és egyelőre nem kaptak finanszírozási ígéretet, de kötelességtudatuk nagyobb, minthogy ezen rágódjanak.
A Magyar Barlangi Mentőszolgálat egy civil szervezet, tagjai önkéntes munkában végzik a mentéseket, saját pénzből, saját autóval utaznak a helyszínre, ahol az is előfordul, hogy napokat kell eltölteni a szabadidejükből. De ez természetes, nem kell mindent pénzért csinálni – mesélt a mentőszolgálat munkájáról Balogh András pécsi barlangi mentő, aki ‘civilben’ tűzoltóként dolgozik. Mint mondta, a legtöbben ismerik egymást, így nagyszerűen tudnak csapatban dolgozni. Egy-egy riasztás esetében átlag harminc ember vonul ki segíteni, aki később ér ki, az váltja azt, aki elfáradt. Ez egy nagy koncentrációt igénylő feladat, oda kell figyelni, így a mentés során egyéb önkéntesek – barátok, barátnők segítik meleg kávéval, étellel a munka során elcsigázott barlangászokat – mondta a barlangi mentő, aki azt is elárulta, a mentés során sokszor saját társaikon kell segíteni, és mindenki tudja, hogy fordított helyzetben is számíthatnak egymásra.
(Forrás: MTI)
