Védeni kell a nemzeti kisebbségek nyelvét, kultúráját

2011. április 14.
Ossza meg ismerőseivel!

    A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint minden nemzet értékhordozó közösség, az „emberiség termőformája a nemzeti lét”, ennek kiveszésével az emberiség válna szegényebbé. A kisebbségi nyelvek, kultúrák értéket képviselnek. 
        
    Semjén Zsolt kitért arra is, hogy ma két nagy tévedés van jelen Európában: az egyik szélsőség „egyfajta kozmopolita ideológia nevében” azt mondja, hogy nem érték, ha egy közösség kötődik saját tradícióihoz, hagyományaihoz. A másik szélsőség pedig az a nacionalista és soviniszta felfogás, amely egy nemzet vélt érdeke alapján tagadja más nemzetek létezéshez való jogát. Ez ugyanolyan tévedés, ez is a nemzeti kultúrák ellen irányul – mondta a miniszterelnök-helyettes.
        
    Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke arról beszélt, hogy a multikulturalizmus liberális modellje Európában végleg megbukott, működésképtelen. Hozzátette: gyakran kísért az a veszély, hogy az európai integráció a globalizáció negatív irányába csap át.
        
    Olyan belső európai párbeszédre van szükség, amely képes jól meghatározható tartalommal megtölteni az európai közös értékeket, képes áthidalni, lebontani a “mentális vasfüggönyt” Nyugat-Európa és a volt kommunista országok között, és amelynek eredményeképpen a valóban erős Európa integrálni volna képes a bevándorlókat – fogalmazott.
        
    Az EP alelnöke szerint jelen pillanatban Európa ebből a szempontból gyenge, a kultúrák közötti párbeszéd helyett „nacionalista nagymonológokat”hallani. „Kétezer éves zsidó-keresztény gyökereinket egy tollvonással töröltük, a globalizációs nyomás alatt hagyományainkról lemondtunk, a gazdasági érdekek viszont a tágabb értelemben vett kulturális érdekeinket írják felül” – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
        
    Egy, romániai diákok körében végzett felmérés eredményeire utalva arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy a jövő nemzedéke a bevándorlókkal szemben még elutasíthatóbbá válhat, a kirekesztést és elnyomást harsogó szélsőséges demagógia iránt az eddiginél is fogékonyabb lesz. Ezen sürgősen változtatni kell, amiben az oktatásnak kiemelt szerepe van, mert különben párbeszéd helyett árokásásra lehet berendezkedni – fejtette ki.
        
    Tőkés László szerint Magyarország és a magyarok programszerűen segíthetnék elő a kultúrák közötti párbeszédet.
        
    Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjében szintén a multikulturalizmus liberális modelljének válságára mutatott rá. Ez idézte elő azt, hogy Európában megerősödtek a radikális, szélsőséges politikai nézetek, hogy az etnikai türelmetlenség fellángolt nemcsak Közép-Európában, hanem Európa nyugati felén is, és politika-, pártpolitika-formáló tényezővé tudott válni.
        
    Hozzátette: a multikulturalizmus közösségi azonosságtudatot megerősítő, hagyománytisztelő modellje ugyanakkor erősödik, „kibontakozás, jövő előtt áll”. Az EU alapjogi chartája ezért foglalja magában a sokszínűség tiszteletben tartását, és ezért esik egyre több szó az intézményi garanciákról.
        
    Európa ereje a kulturális sokszínűség – szögezte le az államtitkár.

    (Forrás: MTI)