„A most elfogadott törvénymódosítás messze van attól a javaslattól, amelyet Rudolf Chmel (miniszterelnök-helyettes) terjesztett elő. Az eredeti szándékot – hogy az államnak legyen kötelessége biztosítani a kisebbségiek nyelvhasználatát a hivatalokban, s ne pedig a kisebbségieknek kelljen követelniük azt – nem sikerült megvalósítani” – nyilatkozta Berényi a jogszabály elfogadása után. Hozzátette: a kettő között „lényeges szemléletbeli különbség” van, a törvénymódosítás azt a gyakorlatot folytatja, amely a magyarság számára elfogadhatatlan.
A politikus szerint az eredményt úgy is lehetne jellemezni, hogy „vajúdtak a hegyek, és egeret szültek”. Berényi úgy látja, hogy a törvénymódosítás több területen visszalépést jelent az eddigi kisebbségi nyelvhasználati gyakorlathoz képest. „Visszalépésnek tartjuk azt, hogy a jövőben a hivatalok megszabhatják, hogy mikor van félfogadás a nemzetiségek nyelvén. Ilyesmi az eddigi, 20 százalékos küszöbnél nem volt. Ezzel komolyan vissza lehet élni” – állította az MKP elnöke.
A pozsonyi parlamentben szerdán elfogadott, majdan alkalmazandó módosítás értelmében az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot – s nem pedig az eddigi 20 százalékot – elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben használhassák az adott kisebbség nyelvét. Berényi komoly „visszalépésnek” nevezte, hogy az új szabályozás „kötelezővé teszi a szlovák helységnevek használatát a nyomtatott és az elektronikus médiában”, és „a magyar sajtóban is fel kell tüntetni szlovákul a helységneveket”. A szlovákiai magyar sajtóban nem ez a bevett gyakorlat, a helységnevek magyarul használatosak.
„Nem sikerült orvosolni azokat a neuralgikus kérdéseket sem, amelyeket évek óta hangoztatunk, éspedig hogy lehessen magyarul használni Párkány (Stúrovo), Diószeg (Sládkovicovo), Pered (Tesedíkovo) és más hasonló sorsú dél-szlovákiai település nevét. Ezeket a településeket a második világháború után szlovák történelmi személyiségekről nevezték el szlovákul, s régi magyar nevüket hivatalosan nem szabad használni. Ez továbbra is így marad” – jegyezte meg a pártelnök.
Szerinte „semmilyen előrelépés nem történt a nemzetiségi nyelvhasználat bővítése terén az egészségügyi és szociális intézményeknél, és azt sem sikerült elérni, hogy a televíziókban ne kelljen szlovákul feliratozni a magyar műsorokat”. „Ez lehetetlenné teszi a magyar nyelvű élő adásokat, ez egy olyan megkötés, amely szinte lehetetlenné teszi a nemzetiségi kereskedelmi televíziózást” – mutatott rá Berényi. „Amennyiben lehetőségünk lesz rá, akkor ezeket a neuralgikus pontokat egy következő törvénymódosítással megpróbáljuk mindenképpen orvosolni” – válaszolta Berényi arra a kérdésre, mit tervez az MKP a jövőben a helyzet javítása érdekében.
A politikus szerint „vissza kell térni ahhoz a megközelítéshez, filozófiához, hogy ne mindig az állampolgárnak kelljen hadakoznia azért, hogy anyanyelvén beszélhessen a hivatalokban, hanem az államnak legyen a kötelessége ennek biztosítása”. „Ehhez a filozófiához kell a jövőben visszatérni, ilyen értelemben kell majd módosítani a törvényt” – húzta alá az MKP elnöke.
Bugár Béla úgy véli: a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának szerdai elfogadása a pozsonyi parlamentben az eredeti javaslat megcsonkítása ellenére is „jó hír” Szlovákia számára. „Értelmes kompromisszum született. Mi sokkal többet akartunk, kollégáink sokkal kevesebbet, de ez előrelépés. Csak gratulálni tudok Szlovákiának, hogy ilyen törvénye van” – nyilatkozta a Híd magyar-szlovák párt elnöke azt követően, hogy a szlovák parlament megszavazta Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes, a Híd alelnöke által benyújtott jogszabály-módosítást.
(Forrás: MTI)
