Trianon minden magyar számára olyan katasztrófa, amely sajogni fog, míg magyarság lesz a földön – kezdte a nemzeti összetartozás napja alkalmából adott nyilatkozatát a Vasárnapi újságnak Semjén Zsolt, a kormány nemzetpolitikáért, nemzetstratégiáért felelős tagja. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: Trianon következményei a mai napig hatnak.
Külső és belső okok
A békediktátum előzményeiről szólva Semjén Zsolt kifejtette: a háború elvesztése csak az egyik szempont volt. „Magyarország fegyverletételekor egyetlen ellenséges katona nem állomásozott a Szent Korona területén, a magyar hadsereggel Olaszország közepén közölték, hogy elvesztettük a háborút.” A területi veszteségek talán elkerülhetetlenek voltak, de azok mértékét két végletesen szerencsétlen körülmény határozta meg – folytatta. Az egyik a nemzetközi erők, „megkockáztatom a szót, a szabadkőműves befolyás” hatása, amely például elhitette, hogy az Ipoly hajózható, míg a másik az akkori Károlyi-kormány, Linder Bélával, amely aztán átadta a hatalmat a kommunistáknak, és amely egyáltalán nem tekintette értéknek a nemzeti létet – fogalmazott. „Ha olyan kormány van, mint Tisza István kormánya, akkor Magyarország összefogott, nemzeti érdekeket szem előtt tartó, védekező katonai hadműveletekkel nagyon sok területet megvédhetett volna” – tette hozzá.
Minőségileg más helyzet
A szomszédos országokkal ápolt jelenlegi kapcsolatokról szólva Semjén Zsolt úgy vélekedett: „vannak súlyos negatív jelenségek, de látni kell, hogy minőségileg más a helyzet, mint pár évvel korábban.” Trianon óta nem nagyon volt olyan jó a viszonyunk Romániával, mint most – mutatott rá a politikus. Kifejtette: Romániában zökkenő nélkül lehet kiadni a magyar állampolgárságot, a magyar-román együttműködés ténylegesen létezik, a Vajdaságban pedig megvalósult a kulturális autonómia, a Magyar Nemzeti Tanács átvette az intézmények működtetését. „Kétségkívül sok a vita Szlovákiával, de lényegesen jobb a két jobbközép kormány viszonya, mint a két szocialista kormányé volt. Miközben a szocialisták mindent feladtak, ami nemzeti érdek volt, eközben sokkal rosszabb volt a körülöttünk lévő országokkal való viszonyunk, mint most, amikor nemzeti kormány van” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A kormányfő-helyettes hangsúlyozta: a kormány keményen érvényesíti az ország emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeit, miközben az együttműködésben is érdekelt. Példaként említette: „Az erdélyi magyarság boldogulása nélkül nem lehet sikeres Románia, de az erdélyi magyarság sem boldogul, ha Románia nem sikeres ország.”
A nemzet közjogi egyesítése
A felvetésre, miszerint az új alkotmány megfogalmazása szerint Magyarország „felelősséget visel” a határon túli magyarokért – szemben a jelenleg még hatályos „felelősséget érez” szóhasználattal – Semjén Zsolt kijelentette: „ha van sikertörténet, ez az, a magyar nemzet közjogi egyesítése történik.”
Emlékeztetett: „lemosva a 2004. december 5-i nemzetárulás szégyenét, amikor a Gyurcsány-kormány nem átallott saját nemzete ellen kampányolni, a Fidesz-KDNP szövetség még a kormány megalakulása előtt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. A magyar nemzet Szent István óta nemcsak kultúrnemzet, amelyet a közös nyelv, a kultúra, a történelmi sorközösség tart össze, hanem mindig is közjogi nemzet volt. Az ország és a nemzet közjogi egyesítése azért fontos, mert ez az, amivel meg lehet állítani a határon túliak asszimilációját” – fogalmazott Semjén Zsolt. Eddig 90 ezren kérelmezték az állampolgárságot, napi nyolcszáz kérelem érkezik – tette hozzá.
A nemzeti összetartozásról szóló törvény jelentősége, hogy mindenütt megemlékeznek Trianonról, a nemzet egészében tudatosítják a trianoni katasztrófát, de nem pusztán egy múltba tekintő fájdalomként, hanem egy jövőbe néző feladatként – folytatta a miniszterelnök-helyettes, hozzáfűzve: a nemzet szellemi és közjogi értelemben való egyesítése teszi lehetővé, hogy ezen a katasztrófán a nemzet túllépjen. „A magyar jövő záloga az, hogy minden magyarban éljen a teljes magyar történelem, kultúra, mert ez teszi lehetővé egy létszámában kis nép számára, hogy a történelem viharaiban megmaradjon” – mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Semjén Zsolt.
Hallgassa meg a Magyar Rádió felvételét!
(Forrás: mr1-kossuth.hu)
