Az ukrán-magyar kapcsolatokról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről tartott eszmecserén Németh Zsolt kulcskérdésnek nevezte, hogy „képesek vagyunk-e az Európai Unióban a szomszédságpolitika korlátait áttörni, átalakítani bővítéspolitikává”, vagyis az uniós integrációhoz is szükséges együttműködési területeket olyan harmonizációs folyamattá átalakítani, amelynek végén újabb országok előtt nyílhat meg a lehetőség az európai uniós csatlakozásra. Ebben az esetben pedig Magyarországnak segítő szerepet, „integrációs szövetséget” kell ajánlania Ukrajnának.
A kétoldalú kapcsolatokról tartott előadásában a külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a Fekete-tenger térsége „felértékelődőben van” Ukrajna és az Európai Unió számára. Ukrajna energiaszállítási tranzitszerepével pedig hosszú távon számolni kell. Az utóbbi években ugyan az Ukrajnát megkerülő energiaszállítási útvonalak kialakítása került előtérbe, de közben egyre időszerűbb az Ukrajnán átvezető földgáz- és kőolajvezetékek felújítása. Szerinte fontos kérdés, hogy „Ukrajna képes lesz-e modernizálni energetikai infrastruktúráját, hogy tranzitszerepét gyorsan, hatékonyan és eredményesen tudja ellátni”. Ebben az Európai Unió is részt vállalhat, Lengyelország és Magyarország aktív közreműködésével.
Erősödött a központi hatalom
Értékelése szerint az utóbbi években megerősödött Ukrajnában a központi hatalom, ezért – mint mondta – meghatározó „hogyan tudunk hatékonyan Kijevben magyar érdekeket képviselni”. Hangsúlyozta, hogy „rövidtávú feladataink között nem megkerülhető” az ukrajnai politikai életben háttérbe szorult kárpátaljai magyarok jövőképének kialakítása. Szerinte a civil, önkormányzati, az oktatási, kulturális és egyházi kapcsolatok megerősödése mellett a magyar állam dolga az, hogy szükség esetén gyorsan és „megfelelő hatékonysággal” lépjen fel, mint ahogy például megtette, amikor néhány hónapja a magyar állampolgárságért folyamadó kárpátaljaiakat indokolatlanul megfigyelték az ukrán hatóságok.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke szerint Ukrajna többirányú politikát kíván folytatni, azonos súllyal kezelve a keleti és nyugati integrációs lehetőségeket. Az ország vezetői inkább a kelet és nyugat közti „köztes állapotban”, semmint az egyértelmű európai uniós elköteleződésben érdekeltek. Az Európai Unióval a társult tagság, a vízummentesség, esetleg a vámunió lehet a cél Ukrajna számára. Hangsúlyozta, hogy a „tekintélyelvű, keleti” társadalom vonásait mutató Ukrajnában a kárpátaljai magyarság „jövőképe, törekvése a Nyugat”.
A magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségével a kárpátaljai magyarok „90 éves rabságból lettek megszabadítva”. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy „Ukrajna nem fog olyan törvényt elfogadni, amely tiltaná a kettős állampolgárságot”, ezért „nem lehet megfélemlítő módon fellépni” azokkal szemben, akik az ukrán mellett a magyar állampolgárságot is felveszik.
(Forrás: MTI)
