Bábel Balázs érsek atya a koszorúzást megelőzően a bibliaórák szokott helyszínén, a Katona Ház Prokop Péter műveit kiállító termében 17 óra 30 perces kezdettel tartott, rövid megemlékező beszédében méltatta városunk egykori neves lakójának munkásságát. Amint utalt rá, Katona István többek közt főművének, a Magyar Királyság történetének megírásával a saját nevét is beírta a magyar história történetébe, hiszen e kérdéssel foglalkozó 42 (!) kötetből álló, 1779. és 1817. között – részben Kalocsán kiadott – átfogó és összefüggő műve (Historia critica regum Hungariae) akkor a magyar történetírás egyik legnagyobb egyéni teljesítménye volt. Alapos kutatómunkája során rengeteg forrást tárt föl és dokumentált részletesen, amelyek közül azóta sok irat elkallódott, így Katona áldozatos és áldásos tevékenysége nélkül ezek elvesztek volna az utókor számára. Hasonlóképpen Kalocsa város történetéről is ő írta az első átfogó művet 1800-ban (Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae), amely ma is minden helytörténeti munka alfája kell legyen, hiszen számos adatnak ma már szintén nincsenek meg az eredeti dokumentumai, így Katona műve jelenti az egyetlen elérhető, idézhető forrást. Élete során jelentős tudományos könyvtárat halmozott föl, és gyűjteményét még életében a rozsnyói káptalani könyvtárra hagyományozta.
A megemlékezéshez kapcsolódóan a Főszékesegyházi Könyvtár munkatársai a könyvtárban található Katona István művekből rögtönzött tárlatot állítottak össze, amelyet két vitrinben tártak az érdeklődők elé a Prokop-terem előterében. Az érsek e művekről mondott még néhány szót, a megjelentek figyelmébe ajánlva a kiállított műveket, majd a jelenlévők együtt levonultak, hogy elhelyezzék az emléktáblánál a tisztelet virágait.
Katona István személyét halálának időpontján kívül az is a Szent Istvánhoz és életművéhez kapcsolódó ünnepekhez köti, hogy az első magyar királyról egy prédikációt is írt, ami megjelent nyomtatásban, Szent István dicsérete címmel (Bécs 1788).
A koszorúzást követően a megjelentek közösen vonultak a Szent István (Jezsuita) Templomba, ahol az augusztus 20-i ünnepek nyitó rendezvényén, államalapító szent királyunk halála évfordulójának előestéjén tartott ünnepi, érseki szentmisén vettek részt.
Katona István
(1732 dec. 13 – 1811 aug. 17.)
Történetiró, Bolyk községben, Nógrád megyében született. Jezsuita-szerzetesként Kassán és Nagyszombatban végezte iskoláit. Később tanár Gyöngyösön, Nagyváradon, Komáromban, majd Nagyszombatban és Budán az egyetemen, ahol magyar történelmet is tanított. 1790-től a káptalanon belül több tisztséget is betöltött (1794-től ifjabb mesterkanonok, 1808-tól haláláig éneklőkanonok) Kalocsán, és a főszékesegyházi könyvtár főkönyvtárnoka volt. Első történelmi művét nagyszombat tanárként adta ki 1771-ben. Ezt követte szakadatlan sora történelmi műveinek egész haláláig.
(Forrás: Kalohírek)
