Meg kell érteni, hogy a fejlődés záloga az, „ha úgy tekintünk egymásra, mint ugyanannak a közösségnek, a nemzetnek a tagjaira” – fogalmazott az államtitkár. Az embereknek meg kell tanulniuk, „mit is jelent saját cigányságunk kultúrában, habitusban, élethelyzetekben”, és „ebben felfedezni, mit jelent a magyarságunk” – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a roma kollégisták az ország számára befektetésnek minősülnek, kollégiumi képzésükre a kormány csaknem százmillió forintot költött. Amit a roma fiatalok kapnak az egyházaktól, „az szeretetből történik”, és ezt nekik azzal kell viszonozniuk, hogy az emberek közötti jó szándékot tolmácsolják – fogalmazott. Mint mondta, a keresztényeknek a társadalomban szövetségeseknek kell lenniük, „nekik ez kötelező”, de az is fontos, hogy legyenek a cigányok közül, „akik elfogadják a kinyújtott kezet”. Ennek elérése érdekében a jövő magyar roma értelmiségére számítanak – tette hozzá.
Forrai Tamás jezsuita provinciális, a keresztény roma szakkollégiumi hálózat elnöke arról beszélt, hogy ezzel az intézménnyel az egyházak „közös célt vállaltak fel”. Utalt arra, hogy Magyarországon húsz éve van jezsuita szakkollégium, ez idő alatt „a hit és az igazságosság továbbadását” tekintették a legfontosabbnak. A diplomás volt szakkollégisták pedig kompetens értelmiségiként, elkötelezettként segíthetnek a társadalmi megbékélés munkájában – mondta.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kifejezésre juttatta: az egyházak felelőssége is, hogy „a cigány emberek érezzék magukat jobban egy-egy egyházi közösségben”.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke utalt Jézus utolsó, missziói parancsára, hogy a tanítványoknak el kellett vinniük az evangéliumot a világ minden tájára, és tanítaniuk is kellett az embereket. Mint mondta, ez „a hálózat nem egyszerűen összefogás, hanem Isten parancsának való engedelmeskedés”.
(Forrás: MTI)
