A magyar álláspont változatlanságát rögzítő közleményt a Külügyminisztérium szerdán juttatta el az MTI-hez, miután az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta éves bővítési csomagját, amely értékeli a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok integrációs előrehaladását. A Külügyminisztérium közleményében üdvözli az előrehaladást, amit Szerbia az elmúlt időszakban elért. Mint megállapítják, a szerb kormány számos olyan intézkedést hozott, amellyel bizonyította érdekeltségét a csatlakozási folyamat felgyorsításában, s a tagjelölti státusz megszerzésében.
Szerbia csatlakozási folyamatának előrehaladásában szomszédként és a bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállamként Magyarország is érdekelt – hangsúlyozza a közlemény, amely azonban arra is kitér, hogy a szerb parlament által szeptember 26-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény „komoly aggodalmakra ad okot”.
Mint emlékeztetnek, a törvény kizárja a II. világháború idején Szerbiában megszállóként szolgált katonákat és örököseiket a tulajdoni kárpótlásból, akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt. A rendelkezés a kollektív bűnösség meghaladott elvén nyugszik, s mint ilyen diszkriminatív; ellentmond az egyetemes és uniós értékeknek és normáknak, sérti a koppenhágai politikai kritériumok terén vállalt kötelezettségeket – emelik ki, majd leszögezik: ezért a magyar álláspont változatlan.
Budapest elvárja a szerb féltől, hogy legkésőbb december elejéig oldja meg a problémát. Az Európai Tanács december 9-én csak ebben az esetben hozhatja meg a szükséges egyhangú döntést a tagjelöltség megadásáról. Az Európai Bizottság véleménye, amely egyértelmű jogi helyzetet szeretne látni a rehabilitáció és az ezzel kapcsolatos kárpótlás területén, jó alap a további egyeztetésekhez – hangsúlyozza a közlemény.
Közös volt a siker
Az Európai Bizottság bővítési csomagjával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium egyebekben egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásával a bővítési folyamat új szakaszba lépett, s közleményükben úgy fogalmaznak: a magyar elnökség és Horvátország közös sikere volt a csatlakozási tárgyalások 2011. június 30-i lezárása. A csatlakozási szerződés decemberi aláírása az egész térség felé jelzi: az európai perspektíva valós, az egyéni teljesítmény alapján az unió nyitott a feltételeket teljesíteni kész és képes országok előtt.
Üdvözli a közlemény, hogy Montenegró komoly eredményeket tudott elérni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez előfeltételül meghatározott területeken, és hangsúlyozza, hogy a tagjelöltet minden lehetséges eszközzel támogatja a következő integrációs lépcsőfok elérése, a tárgyalások megkezdésében. A Macedóniára vonatkozó jelentéssel kapcsolatban a közlemény csalódottságot fejez ki, mert a tárgyaláskezdés útjában álló akadályt – a névvitát Görögországgal – nem sikerült elhárítani. Bátorítani kell, hogy az érintett felek megállapodást érjenek el, hogy annak nyomán Macedónia mielőbb tárgyaláskezdési időpontot kapjon – hívják fel a figyelmet.
(Forrás: MTI)
