Répás Zsuzsanna beszámolt arról, hogy a hat év után ismét összehívott Máért tavalyi ülése után újrakezdték munkájukat a szakbizottságok is, valamennyi megtartotta ülését. Jelezte: az ősz folyamán valamennyi szakbizottság ismét tanácskozik.
Hamarosan elindul a nemzeti regiszter – folytatta – amelynek célja, hogy a diaszpórában élőkkel is közvetlenül tartani tudják a kapcsolatot.
A helyettes államtitkár kiemelte: a felelősségvállalás kiterjed valamennyi magyarra, éljen bárhol a világban, szórványban vagy diaszpórában. Nem mondhatunk le egyetlen magyarról sem – jelentette ki.
Elmondta: még idén ősszel Magyar Diaszpóra Tanácsot hoznak létre, amellyel a diaszpórában élő magyarok szervezeteit szólítják meg.
Répás Zsuzsanna szerint a jogvédelem, a jogkiterjesztés, az identitáspolitika és az intézményfejlesztés köré csoportosítva összegezhetők a nemzetpolitikai feladatok. Meg kell teremteni azt az alapot, amely a magyarság valamennyi tagját az egységes magyar nemzet részének tekinti. Ezt deklarálja a nemzeti összetartozásról szóló törvény – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint a rendszerváltás előtti időszakhoz képest meg kell állapítani, hogy a külhoni magyarság helyzete javult. Ennek ellenére sem Magyarország, sem a határon túli magyar közösségek nem lehetnek elégedettek az elért eredményekkel – mutatott rá.
Kiemelte: a külhoni magyaroknak több joguk van, mint amennyit a szomszédos államok szívesen biztosítanak, de összességében kevesebb, mint amennyi “a nemzeti reprodukcióhoz” szükséges. Ezért a jogvédelemben a feladat az egyén védelme, abban az esetben, ha etnikai indíttatású igazságtalanság éri. Ugyanakkor kitért arra is, hogy sok esetben a magyar közösségek tagjai nincsenek tisztában létező jogaikkal.
A határon túli magyarok identitásának megerősítése a cél – mondta, hozzátéve: ezt többi között magyar intézmények megteremtésével lehet elérni, és kiemelt szerepe van a magyar nyelvű oktatásnak.
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy az idei népszámlálások adatai tisztább képet adnak majd, de azt már most látni, hogy valamennyi külhoni régióban és Magyarországon is egyaránt csökken a magyarság száma, ami az asszimiláció, a negatív szaporulat és a kivándorlás eredménye.
A külhoni magyarság esetében különösen az asszimilációra és a kivándorlásra kell figyelni – figyelmeztetett Répás Zsuzsanna.
(Forrás: MHO)
