Semjén Zsolt távollétében az üzenetet Jenik Péter, a miniszterelnök-helyettes sajtófőnöke olvasta fel.
“A nemzet története a családok története. Nemzetünk generációinak sorát foglalják magukba a magyarlakta területek anyakönyvei: egyházközségek, hitközségek őrzik közösségük tagjainak élte nyomát. Születés, házasság, az e világból való távozás mind-mind kiolvasható az anyakönyvek lapjaiból. Nevekben, dátumokban rögzített történelem” – emeli ki az üzenet.
Semjén Zsolt a felolvasott üzenetben kitért arra, hogy egy éve Magyarország újra nemzetépítő munkába foghatott, elindult a nemzeti érdekek érvényesítése felé, “letörölve 2004. december 5. szégyenét”. “Már nemcsak szabad, hanem egységes is a nemzet. Mindennek kifejezése a nemzeti összetartozás törvénybe iktatása és az állampolgárság megadása Magyarország határain túl élő magyarság számára” – fogalmazott az üzenet.
Mint a köszöntő kiemeli, ennek egyik alapvető feltétele, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság igazolni tudja magyar származását. Ebben van az anyakönyvek történelmi szerepe. “Ma már 160 ezret is meghaladja azok száma, akik magyarságuk forrásait a matrikulákban felkutatva igénylik az állampolgárságot” – hangzott el Semjén Zsolt köszöntőjében.
Orbán Balázs, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője az anyakönyvi kutatások jogi szabályozásáról beszélt. Ismertetése szerint 2010-ben fogadták az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt, amely a papíralapú anyakönyvezés elektronikai anyakönyvi rendszerrel való felváltását célozza. Mint kiemelte, a jogszabály eredetileg ez év januárjában lépett volna életbe, majd bevezetése 2012 januárjára tolódott, jelenleg életbelépését 2013 januárjára tervezik. A minisztérium a családtörténeti kutatásokkal kapcsolatos és a személyes adatok védelmétől függő, néhol egymásnak ellentmondó érdekek “kiegyenlítésén” dolgozik jelenleg.
“Az anyakönyvekben tárolt adatok szenzitív, különleges adatok, olyanok, amelyeknek a kezelése, nyilvánosságra hozatala csak a legszigorúbb szabályok betartása mellett valósulhat meg” – fogalmazott Orbán Balázs.
A KIM osztályvezetője a példákat sorolva elmondta, hogy az anyakönyvi kivonatokból fény derülhet házasságon kívüli származásról, titkos örökbefogadásról, az apaság bírósági megállapításáról, a házasság érvénytelenítéséről, felekezeti hovatartozásról, vagy a házasságkötés helyéről, amely esetleg egy büntetés-végrehajtó intézet is lehet.
Kollega Tarsoly István levéltáros, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 1895. október 1-jén vezették be az állami anyakönyvezést. Ezt megelőzően az egyházak, felekezetek anyakönyvezték híveiket.
“Az egyházak mind a mai napig folytatnak anyakönyvezést, de az állami anyakönyvi kivonatok a hitelesek” – mondta.
Ismertetése szerint az 1895 előtti egyházi anyakönyvek mikrofilmjeit az Országos Levéltár őrzi. Az 1960-as években vették mikrofilmre a mormon egyház támogatásával.
“Körülbelül 35-40 millió adatot tartalmazó irategyüttest őriz az Országos Levéltár” – emelte ki Kollega Tarsoly István.
Hozzátette: a kutatás lehetőségeit a levéltári törvény szabályozza, amely szerint az érintett személy halála után 30 évvel kutatható az anyakönyv.
“Amennyiben nem ismerjük az elhalálozás idejét, a születést követően 90 évvel kutatható az anyakönyvi kivonat, ha ezt sem tudjuk, akkor az irat levéltárba kerülése után 60 évvel kutatható. Minden magyar állampolgár végezhet genealógiai, történelmi statisztikai, demográfiai, néprajzi és egyéb kutatásokat” – fogalmazott Kollega Tarsoly István.
(Forrás: MTI)
