Hatékonyan tematizálja a székelység érdekében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűléseinek munkálatait annak magyar delegációja – jelentette ki lapunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A székelyföldi magyar önrendelkezést zászlajára tűző szervezet tavaly szeptemberben állapodott meg a különféle magyarországi pártok küldötteiből álló magyar delegációval arról, hogy utóbbi az ET-ben képviseli és megjeleníti a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Izsák szerint a delegáció egységesen lép fel a nemzeti ügyekben, s az elmúlt esztendőben többször esett szó az autonómiáról és Székelyföldről kiemelten, mint amióta 1993-tól kezdődően Románia tagja az ET-nek. „Ezért mi nagyon hálásak vagyunk a magyar küldöttségnek, amely bebizonyította, hogy különböző erőforrásokat egyesítve olyan eredményeket is el lehet érni, mint az októberben magyar javaslatra megszavazott 1832/2011-es határozat.
Az ET őszi ülésszakán a közgyűlés vitát folytatott a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdésében. Az előterjesztés azt célozta, hogy a nemzetközi jogban olyan rendszert kell alkotni, amely kizárja, hogy valamely ország a nemzeti kisebbségek védelmében katonai erővel lépjen fel, mint tette azt Törökország Cipruson. A vitában Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) – hivatkozva a 2003-ban hozott Andreas Gross-féle jelentésre – több módosító indítványt is benyújtott. A szocialisták ET-frakcióvezetője által 2003-ban alkotott határozat a kisebbségi autonómiákról rendelkezik. Egyik pontja szerint az autonómiát megfelelő anyagi forrásokkal kell ellátni, hogy az önnön sorsáról rendelkező közösség a rá az állam által átruházott feladatokat képes legyen ellátni.
A két magyar politikus tulajdonképpen a Gross-jelentés címére utalva mutatott vissza a korábbi jelentésre: „Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai, mint a konfliktusok megoldásának lehetséges eszközei Európában.” A magyar módosító indítványok támogatásakor jelentős fegyverténynek számított, hogy azokat aláírta maga Andrea Gross is. A határozat végül a magyar javaslatokkal együtt fölényes győzelmet aratott az ET-ben, s ma már olyan hivatkozási alapnak számít, amelyre az SZNT a román hatalommal folytatott tárgyalásain bármikor hivatkozhat. A dokumentumban ugyanis az ET-közgyűlés felhívta a tagállamokat, hogy elemezzék az önrendelkezéssel összefüggő mozgalmak működését. Ugyanakkor Strasbourg arra is felszólít, hogy a tagországoknak támogatniuk kell a nemzeti parlamenteket abban, hogy az önrendelkezési joggal kapcsolatos igényeket kizárólag párbeszéd és együttműködés formájában valósítsák meg az erőszak és az elszakadás megakadályozása érdekében.
(Forrás: Magyar Hírlap online)
