Kiemelte: a magyar kormány felépítette a nemzetpolitika szerkezetét, de csak váz marad, ha nem töltik meg tartalommal. Ezért arra bíztatta a civil szervezeteket éljenek a lehetőséggel, a magyar élet minden területén legyenek ott, vállaljanak feladatot.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az, hogy magyarok vagyunk, hogy egy nemzethez tartozunk, “nem valamiféle szabadidő tevékenység, nem valamiféle hobbi, hanem a természet és a teremtés rendje által adott állapotbeli kötelesség”, és “küldetésünk van a nemzet felé”.
Fontos tudni és tudatni, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek.
Ha eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos dallammal, hanggal – fogalmazott, hozzátéve: ezért a magyaroknak elsődleges kötelessége, hogy saját magyarságukat megőrizzék és felmutassák.
Semjén Zsolt szerint kétféle tévedés van a nemzet gondolatáról, az egyik, kozmpolita tévedés, amelyik tagadja a nemzetet. Az az ideológia, amely tagadja a nemzet értékét, egyben “antropológiai tévedés” – tette hozzá.
Ugyanígy antropológiai tévedés az a felfogás, amely szerint egy nemzet vélt életjoga alapján tagadja más nemzetek létezéséhez való alapjogát. A keresztény emberek nem tudják elfogadni egyik felfogást sem – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes leszögezte: a magyarok soha nem kértek olyat, ami más nemzetek ellen irányul.
“Amikor megakarjuk őrizni magyarságunkat, értékeinket az őseinket kapott nyelvünket, kultúránkat, történelmünket, egyúttal az egyetemes emberiségnek teszünk szolgálatot” – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.
Kulcsfontosságúnak tartotta, hogy amellett, hogy a magyar nemzet kultúrnemzet, Szent István óta közjogi nemzet is. Amikor az állampolgárság lehetővé tételével közjogilag egyesítették a magyar nemzetet, hűségesek voltak a Szent István-i örökséghez – emelte ki.
Leszögezte: a közjog akkor is egyben tartotta a magyar nemzetet, amikor a történelem viharai miatt politikai értelemben szét kellett volna esnie. A magyar kormány számára a legfontosabb a nemzet közjogi egyesítése, így minden magyar teljes értékű állampolgárságot kaphat, beleértve a szavazati jogot is.
Szólt arról is, hogy év végére meglesz a kétszázezredik állampolgársági kérelem, és a százezredik magyar állampolgár is leheti az állampolgársági esküt.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta, hogy a XXI. században a civil szféra, az alulról jövő, öntevékeny kezdeményezések nem csupán életképes szervezetek, hanem kitörési pontok is. Kiemelte: a civil kezdeményezések mindig rámutatnak arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek fenntarthatóvá tehetik mind globális, mind lokális környezetünket, kapcsolódási pontot teremtenek a legalacsonyabb szinten megfogalmazódó érdekek és a döntéshozatal között.
Hozzátette: ha arról beszélnek, mi a civil társadalom helye a nemzetpolitikában, akkor a válasz, hogy a magyar identitástudat erősítse, és az, hogy hozzájáruljon egy saját lábán álló, öngondoskodó magyar közösség kialakulásához. A kulturális értékek ápolása, a jogérvényesítés, civil kontroll, illetve a szakmai érdekérvényesítés mind a civil szervezetek keretében valósul meg – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy a civil szervezetek véleményformáló tényezők, és amit tesznek, mondanak, az iránymutatásul szolgál az őket körülvevő közösség számára.
Kiemelte: a magyar közösségek számára elengedhetetlen jogaik megismertetésére, azok magabiztos használata: ez a civilek feladata is. Sajnos ugyanis van olyan eset, amikor nem elégséges, hogy egy adott állam biztosítja a kívánt jogi keretet – mondta Répás Zsuzsanna.
A tanácskozást levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök. Kiss Norbert társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezető tolmácsolva az államfő szavait kiemelte: a tanácskozáson 350 kárpát-medencei társulás képviselteti magát, és mintegy 10 ezer nézőpontját.
A magyarok összetartozása itt is kézzel fogható – fogalmazott, hozzátéve: a találkozó erénye lehet, hogy a határon túli és inneni szervezetek között szétszórtan, olykor elszigetelt meglévő együttműködés intézményes legyen. Így közösen léphetnek fel a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, egyeztetéseken.
Hozzátette: a civil együttműködési tanácskozásban is elsősorban nem a szervezeteket, hanem az embereket kell egyesíteni. A civil kiállás legfontosabb polgári erények egyike, nagy szükség van az Önök tudatos, közösség- és nemzetépítő munkájára – zárta sorait a köztársasági elnök.
(Forrás: MTI)
