Hittel befogadni Krisztust

2011. december 24.
Ossza meg ismerőseivel!

    „Szeretteim! Ma született a mi üdvözítőnk, örvendezzünk! Nem szabad szomorkodnunk akkor, amikor az élet születését ünnepeljük; annak az életnek a születését, aki kioltotta belőlünk a haláltól való félelmet, és ígéretével az örök élet örömét oltja belénk” – így kezdi Nagy Szent Leó pápa egyik karácsonyi beszédét, megjelölve a keresztény öröm forrását. Mindig nagy öröm, ha egy gyermek születik, ha új élet indul el, kibontakozik. A megtestesült Isten Fia maga az Élet, isteni életünk forrása, ajándékozója. Az istenfiúság kegyelmét közli Lelke által: a Benne hívők Isten fogadott gyermekei, az örök élet várományosai. (Róm 8, 12–17)

    Karácsonykor minden pap három szentmisét mutathat be. Az éjféli misén felolvassuk Lukács evangéliumából a Jézus születéséről szóló híradás első részét, a Pásztorok miséjén folytatását a betlehemi pásztorok imádásáról, végül az ünnepi mise alatt Szent János evangéliumának prológusát az Ige megtestesüléséről. Most a János-evangéliumról elmélkedünk.

    A megtestesült Igében „élet volt, és az élet volt az emberek világossága”. A megtestesült Ige a világ Üdvözítője, Élet és Világosság. Ezt Jézus maga is kijelenti: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet”. „Az Ige az Atya ölén Igazság és Élet, testet öltve utunkká lett” (Szent Ágoston). Ő a teljes Igazság és a fogyhatatlan Élet: az emberek világossága. „Az igaz Világosság, aki megvilágosít minden embert.”

    De Szent János az örömhírbe az üdvösség drámájáról szóló megrendítő üzenetet szövi: „A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogta föl.” „A világ ő általa lett, mégsem ismerte föl őt a világ. Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.” A hitetlen világ, a bűn sötétségében élő emberek nem ismerték fel Jézusban az Atya küldöttjét, a megígért és várva várt Messiást. Pedig csak azok számára Üdvösség és Élet, akik hittel befogadják Őt. Akikben titokzatos módon – a kegyelem révén – megszületik a betlehemi Gyermek. „Mindannak, aki befogadta, hatalmat adott, hogy Isten fiává (gyermekévé) legyen, – annak, aki hisz Benne.”

    Karácsonykor lélekben leborulunk az isteni Kisded jászolya előtt: imádjuk Őt, hálát adunk azért hogy eljött közénk, vállalta embersorsunkat, és meghalt értünk. Kérjük, hogy világosítsa meg azokat a milliókat, akik még sötétségben tapogatódzva keresik az élet értelmét, az üdvösséget. Mindenekelőtt magunk számára kérjük a hitet, amely reménységünk megalapozója. Mi, hívők, tudjuk, „hogy Isten Fia eljött, és érzéket adott nekünk, hogy megismerjük az igaz Istent. Ezzel az ő igaz Fiában, Jézus Krisztusban vagyunk: ő az igaz Isten és az örök Élet.” (1Jn 5, 21)

    Elmélkedésünket fejezzük be Prohászka Ottokár püspök egyik karácsonyi naplójegyzetével: „Szent édes karácsony! Édes Jézus! Hogyan bírja el idegzetem, hogy ezt a mondatot kimondom. Ez a gyermek Isten? Villanyáram, mely minden vezetéket eléget. Nem bírjuk el! Beszakad a lelkünk alatta. Pedig ez az Isten Fia; egylényegű az Atyával! Ő mondja meg, mit akar a kis gyönge test, a gyermek szíve, s kisded tehetetlensége… A mi hitünk, hogy barlangban Isten született. A mi nagy fölemeltetésünk, hogy belénk oltódott, hogy megnemesített: emberséget, embert, édesanyát, gyermeket, családot, s örök szent vágyat, azt, mellyel Isten s a végtelen felé nézünk. Az a nagy erdő, mely csupa törzs volt korona nélkül, nem tudott kihajtani; vagy ha tudott, letört az ág, s az új életvágy s életkiindulás égő s élő kín lett. Rózsa volt, melynek tövisei nem a száron, hanem a virág szirmai közt voltak, hogy ezeket széthasogassák. Önmarcangolók, önkínzók voltunk… Ah édes kis ág, oltóág, új élet!” (Naplójegyzetek 3, 273–274.)

    +

    Karácsonyi és újévi szentmisék a püspöki székhelyeken

    Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye:
    Bosák Nándor megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban celebrál éjféli misét december 24-én.
    A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban december 25-én 10.30-kor mutat be ünnepi szentmisét a főpásztor.
    A debreceni Szent Anna-székesegyház év végi hálaadó szentmiséjét december 31-én 18 órai kezdettel celebrálja Bosák Nándor, másnap, január 1-jén ugyancsak 18 órakor mutat be újévi szentmisét a székesegyházban.

    Egri Főegyházmegye:
    Ternyák Csaba egri érsek december 24-én karácsony éjféli misét celebrál az egri bazilikában.
    December 25-én  10 órakor ugyancsak az egri bazilikában mutat be ünnepi szentmisét a főpásztor.
    December 27-én 10 órakor borszenteléssel egybekötött Szent János napi szentmisét mutat be Ternyák Csaba az egri bazilikában, a szentbeszédet Palánki Ferenc segédpüspök mondja kinevezésének évfordulója alkalmából.

    Esztergom-Budapesti Főegyházmegye:
    December 24-én a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros mutat be éjféli szentmisét. Ugyanekkor az esztergomi bazilikában Paskai László bíboros celebrálja az ünnepi szentmisét.
    Karácsony napján, december 25-én 10.30-kor mutat be ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában. Paskai László bíboros a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban (Budapest, Király-Nagymező u. sarok)  pontifikál szentmisét karácsony napján 10 órakor.
    Paskai László bíboros az újpalotai Boldog Salkaházi Sára-plébániatemplom (Budapest, XV., Pattogós köz 1.) felszentelésének 3. évfordulóján, december 26-án 10 órakor mutat be ünnepi szentmisét.
    A Szent Család ünnepe alkalmával, december 30-án 18 órakor a Szent István-bazilikában mutat be ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Ennek keretében zárul az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a család éve.
    Az év végi hálaadó szentmisét december 31-én 17 órakor mutatja be Erdő Péter az esztergomi bazilikában.
    Január 1-jén, Szűz Mária, Isten anyja ünnepén a bíboros szintén az esztergomi bazilikában celebrál szentmisét 17 órakor.

    Győri Egyházmegye:
    December 24-én Pápai Lajos mutat be éjféli misét a győri bazilikában. December 25-én, vasárnap 10 órakor ugyancsak  a megyéspüspök mutat be szentmisét a győri székesegyházban.
    December 31-én, szombaton 18 órakor ünnepi püspöki szentmise lesz a győri bazilikában, melyet követően év végi hálaadást tartanak.

    Hajdúdorogi Egyházmegye:
    Kocsis Fülöp december 24-én 22.30-kor nagy esti zsolozsmát vezet lítiával a nyíregyházi püspöki templomban. Másnap, december 25-én 10 órakor mutat be Szent Liturgiát a megyéspüspök a nyíregyházi püspöki templomban.
    December 26-án, karácsony másodnapján 10 órakor lesz püspöki Szent Liturgia a hajdúdorogi székesegyházban Kocsis Fülöp vezetésével.

    Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye:
    Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek december 24-én a kalocsai Szent József-templomban mutat be éjféli szentmisét, másnap, december 25-én 10 órakor ugyanott celebrálja a karácsonyi ünnepi szentmisét.
    December 26-án fél 11-kor a kecskeméti társszékesegyházban lesz főpapi szentmise, a liturgia keretében Bábel Balázs egy kispapot diakónussá szentel, egy-egy növendéket pedig lektorrá, illetve akolitussá avat.
    A főpásztor december 31-én este 6-kor Kalocsán, a Szent József-templomban vezet év végi hálaadást, január 1-jén 10 órakor ugyanott celebrál újévi ünnepi szentmisét.

    Kaposvári Egyházmegye:
    Balás Béla kaposvári megyéspüspök karácsony éjjel, december 24-én 22 órakor celebrál éjjeli szentmisét a kaposvári székesegyházban.
    Karácsony napján, december 25-én 10.30-kor mutat be szentmisét a főpásztor a kaposvári székesegyházban; karácsony másnapján, december 26-án pedig 9 és 10.30-kor celebrál ünnepi szentmisét a nagykanizsai Jézus Szíve-templomban.

    Miskolci Apostoli Exarchátus:
    Orosz Atanáz püspök-exarcha karácsony első napján, december 25-én 10 órakor mutat be Szent Liturgiát a miskolci Búza téri székesegyházban. Karácsony
    December 26-án, karácsony másodnapján ugyancsak 10 órakor kerül sor püspöki Szent Liturgiára a miskolci görög katolikus székesegyházban.
    Orosz Atanáz december 27-én 10 órakor a bekecsi görög katolikus templomban vezet Szent Liturgiát.

    Pannonhalmi Főapátság:
    December 24-én, szombaton Várszegi Asztrik főapát mutat be éjféli szentmisét a Pannonhalmi Főapátság Boldogasszony-kápolnájában.
    December 25-én, Jézus Krisztus születése ünnepén 8 és 10 órakor celebrál szentmisét – a bazilika felújítása miatt – a monostor káptalan termében.
    December 26-án, hétfőn, Szent István vértanú ünnepén 10 órakor kezdődik szintén a káptalan teremben a konventmise Várszegi Asztrik főcelebrálásával.
    December 27-én, kedden, Szent János apostol ünnepén  9 órakor igeliturgia keretében áldja meg a főapát a Pannonhalmi Borvidék új borait.

    Pécsi Egyházmegye:
    December 24-én az éjféli szentmisét Udvardy György megyéspüspök mutatja be a pécsi bazilikában, a karácsonyi ünnepi szentmisét ugyancsak a főpásztor celebrálja december 25-én 11 órakor a pécsi székesegyházban.
    December 30-án, pénteken, a Szent Család napján a pécsi bazilikában a 18 órai szentmise keretében zárja le Udvardy György a család évét a Pécsi Egyházmegyében. A megyéspüspök megáldja az egyenként elé járuló családokat.
    December 31-én a pécsi megyéspüspök 18 órai kezdettel vezet Te Deumot a pécsi bazilikában, másnap, január 1-jén 11 órakor mutatja be az újévi ünnepi szentmisét.

    Székesfehérvári Egyházmegye:
    Spányi Antal megyéspüspök celebrálja a székesfehérvári székesegyházban a karácsonyi éjféli ünnepi szentmisét december 24-én, szombaton.
    A család évének bezárására a Székesfehérvári Egyházmegyében december 30-án, pénteken kerül sor. Spányi Antal megyéspüspök főcelebrálásával a székesegyházban adnak hálát a család éve kegyelmeiért.

    Szeged-Csanádi Egyházmegye:
    December 24-én, szombaton Kiss-Rigó László megyéspüspök mutatja be az éjféli szentmisét a szegedi dómban.
    Ugyancsak a szegedi dómban december 25-én, vasárnap 10 órakor celebrál szentmisét a megyés főpásztor Urunk születésének ünnnepén.
    December 30-án, pénteken a Szent Család ünnepe alkalmából Kiss-Rigó László a szegedi dómban a 18 órai szentmisét a a családokért ajánlja fel, majd a szentmise végén megáldja őket. Az egyházmegyében ezzel az ünneppel zárul a 2011-es esztendőre meghirdetett család éve.
    December 31-én, szombaton 17 órakor mutat be ünnepi szentmisét a megyéspüspök a dómban, ahol a misét követően egyházközségi év végi hálaadásra kerül sor.

    Szombathelyi Egyházmegye:
    December 24-én, szombaton ünnepi éjféli szentmisét mutat be a szombathelyi székesegyházban Veres András megyéspüspök.
    Másnap, december 25-én, vasárnap 10 órakor ugyanő celebrál szentmisét a székesegyházban Urunk születésének ünnepe alkalmából.
    A Szombathelyi Egyházmegyében december 30-án, pénteken 10 órakor zárul a család éve a szombathelyi székesegyházban a Szent Család napi szentmise keretében.
    Január 1-jén, vasárnap, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén 18 órakor Veres András megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban mutat be szentmisét.

    Váci Egyházmegye:
    December 24-én éjfélkor a váci székesegyházban ünnepi szentmisét celebrál Beer Miklós váci megyéspüspök.
    Ugyancsak a megyés főpásztor celebrálja a szentmisét december 25-én, Urunk születésének ünnepén 10 órakor a váci székesegyházban.
    Január 1-jén 10 órakor Beer Miklós megyéspüspök ünnepi szentmisét mutat be a váci székesegyházban.

    Veszprémi Főegyházmegye:
    Márfi Gyula érsek celebrálja december 24-én az éjféli szentmisét a veszprémi bazilikában.
    Karácsony ünnepén, december 25-én 10.30-kor celebrál szentmisét a veszprémi bazilikában a főpásztor, amelynek keretében a család évét is lezárja a Veszprémi Főegyházmegyében.
    December 26-án, karácsony másnapján 10.30-kor lesz érseki szentmise a veszprémi bazilikában.

    +
    Karácsony az első nikaiai zsinat határozata értelmében lett Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. A 4. század végétől a keresztény egyházak mindinkább december 25-én kezdték ünnepelni Jézus születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését (vízkereszt ünnepe). A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is, az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban.

    (kdnp.hu, semjenzsolt.hu)