Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Parma fidei – Hit pajzsa díj átadási ünnepségén mondott beszédet Budapesten. A mai társadalomnak is meg kell küzdenie a hitéért, és ezzel a hittel újra kell építeni a hazát, a nemzetet, a bennünket körülvevő világot – hangsúlyozta Szászfalvi László. Az államtitkár az ünnepségen kiemelte: az elmúlt 21 esztendőben „nem tudtuk mindig helyén kezelni a szabadságot”, többször „a tolerancia és a relativizmus diktatúrájává süllyedt” a szabadság. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény kimondja, az egyházak és az állam együttműködnek a közjó előmozdításáért, ez pedig “a magyarság talpra állását, erkölcsi, testi, lelki, anyagi gyarapodását és megújulását” szolgálja.
Szászfalvi László rámutatott: a magyarság XX. századi történetében sajátosan fonódott egybe a magyar közösség identitásának megtörése és a valódi értékeket közvetítő közösségek ellehetetlenítése. Ezért igaz, hogy amikor a hit megtartóira emlékezünk, akkor a magyar közösség ügyének elszánt szószólóira is emlékezünk. Szólt arról, hogy mások mellett Mindszenty József néhai bíboros és Márton Áron egykori püspök nem csupán a hit jeles szószólói, hanem a magyar nép rendíthetetlen képviselői is voltak, akik hirdették az igazságot, akár alkalmas, akár alkalmatlan volt az idő. Kitért arra, hogy emlékezni kell azokra a papokra, szerzetesekre is, akik akár életüket is áldozták az igazságért. Munkájukat felbecsülhetetlenül értékesnek nevezte, mert szolgálatuk egy-egy közösség fennmaradását is jelentette, így járultak hozzá a nemzet fennmaradásához.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a mártírok a vérzivataros korban rámutattak a reményre a reménytelenségben és az értékekre az ürességben, a nihilben. A kommunista diktatúra az értékek és a tőle független közösségek megsemmisítésére törekedett, az egyház pedig az elsők között állt az útjában. Hozzátette: ezekben az időkben sok embernek kellett vállalnia a halált, a családtól való elszakíttatást, a társadalomból való kitaszítást. Megemlítette Lénárd Ödön piarista szerzetes példáját, aki még 1977-ben is börtönben volt.
Idén Katona István katolikus pap vette át idén a Parma fidei – Hit pajzsa és az ezzel együtt járó Hazámért – hitemért elnevezésű díjakat, amelyeket Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök felesége és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje nyújtott át. Az ünnepségen jelen volt mások mellett Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, Rédly Elemér, a díj tavalyi kitüntetettje és Rozgonyi Zoltán zuglói fideszes alpolgármester, utóbbi néhány szóval köszöntötte a kitüntetettet.
A kormány képviselői délután mécsesgyújtással hajtanak fejet a baloldali diktatúra üldözötteinek emléke előtt a Terror Házánál. A Terror Háza Múzeum több programot is szervez, a rendezvények egyikén beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter, Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója és Balás-Piri László, a múzeumot fenntartó Kelet-és Közép-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A múzeumba egész nap ingyenes a belépés. Az érdeklődök napközben rendhagyó tárlatvezetéseken vehetnek részt ismert színészek, mások mellett Laklóth Aladár és Kautzky Armand közreműködésével. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tart majd külföldi újságíróknak az intézményben.
Latorcai Csaba, a KIM helyettes államtitkára a gulágokban elpusztultak emlékének megörökítésére Alapítvány megemlékezésén mond beszédet a fővárosban. Esztergomban, a Fidelitas megemlékezésén mások mellett Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára mond beszédet. A Fidelitas veszprémi csoportjának megemlékezésén pedig Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára és Mihalovics Péter miniszteri biztos szól majd az egybegyűltekhez. Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármester, a Fidesz frakcióvezetője, Hajdúnánáson pedig Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője beszél majd a megemlékezők előtt. Kaposváron, a Somogy megyei önkormányzat emlékülésén Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő szólal fel.
Az Országgyűlés döntése alapján 2000 óta tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.
|
Az értelmiség tart a szocializmus témájától
Szűk egy éve alapította meg Eötvös Péter a kommunizmus bűneinek feltárására hivatott, a KDNP-hez kötődő munkacsoportot, amely a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen programok sorát valósította meg eddig. A munkacsoport hamarosan alapítvánnyá alakul át, hogy még többet tehessen a múlt feltárása érdekében. A szellemi műhely magját 17 rangos értelmiségi adja. Az alapító szerint máig történelemhamisítás és elhallgatás folyik Magyarországon, és ennek eljött az ideje véget vetni. A teljes interjút elolvashatják az mno.hu weboldalon.
|
(Forrás: kdnp.hu)
