Semjén Zsolt elmondta, egy évvel ezelőtt, ugyanitt, két dolgot hirdetett meg: egyfelől, hogy Magyarország ismét vadászati nagyhatalom legyen, másfelől, hogy visszaszerezzék a vadászat, a vadászok becsületét, s a társdalom különbséget tudjon tenni a puskás ember és az igaz vadász között.
Problémák azonban továbbra is vannak – mondta, megemlítve, hogy a CIC jelezte: Magyarországon zárt térben nevelt, például hormon injekciókkal feljavított, egyedfejlődésében manipulált kapitális őzbakokra, szarvasbikákra rendeztek fizetős vadászatot külföldieknek, ami nemcsak állatkínzás, hanem csalás is, és nagyon súlyosan árt a magyar vadászat presztízsének, illetve veszélyezteti anyagi érdekeit.
Az ügyvezető elnök kifejtette, ez ellen a legkeményebb hatósági intézkedésekkel kell fellépni. Elmondta, javaslatukra a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a rendőrségnél bűnszövetségben elkövetett állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett.
Semjén Zsolt elmondta, cél az is, hogy lebontsák azokat a fölösleges bürokratikus elemeket, amelyeket 1957-ből örökölt a vadászat azért, mert az akkori hatalom rettegett attól, hogy az emberek kezében vadászfegyver legyen. Ezen túlmenően cél volt, hogy a vadászok korrekt párbeszédet kezdjenek a természetvédőkkel, az agrárgazdálkodókkal és az erdészekkel.
Emlékeztetett, az elmúlt egy évben megszültetett a vadhús szabadabb forgalmazását szabályozó rendelet, ami lehetővé tette a vadhús árának emelkedését és a vadgazdálkodók nagyobb jövedelemhez jutását. A napokban pedig már tárgyalja a parlament az új fegyvertörvény tervezetét, ami jelentősen csökkenti a vadászokra háruló adminisztrációs terheket. Ezen túlmenően az új büntető törvénykönyvben önálló bűncselekmény lesz az orvvadászat, ami lehetővé teszi az orvvadászokkal szembeni hatékony fellépést. A további megállapodások alapján pedig megvalósul az is, hogy az erdészek és a hivatásos vadászok a rendőrökhöz hasonló védelemben részesüljenek majd, amikor fellépnek például a falopás, vadlopás és egyéb bűncselekmények ellen.
A eseményen a kormány nevében Semjén Zsolt, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) képviseletében pedig Bernard Lozé elnök aláírta azt a megállapodást, amely a két fél közötti együttműködést javítja.
A megnyitón a kormány, a civil szerveztek, a természetvédelmi és vadgazdálkodási ágazat képviselői aláírták a vadászható fajok körére, valamint az apróvadfajok vadászati idényére, illetve egyes trófeák behozatalára vonatkozó megállapodást is.
Semjén Zsolt mindkét megállapodást történelmi jelentőségűnek nevezte. A természetvédők és vadgazdálkodók közötti megállapodásról elmondta, korrekt egyezség született. Annak a belátása, hogy a természet folyamatosan változik, s amikor egy vadfaj létszáma lehetővé teszi vadászhatóságát, akkor elejthetővé kell tenni. Amikor pedig létszáma lecsökken, akkor védetté kell nyilvánítani. Hozzátette, mivel a nyári lúd bizonyos helyeken túlságosan elszaporodott, szigorú feltételek mellett lehet majd rá vadászni, miközben a lecsökkent létszámú csörgő réce védett lesz.
Várhatóan megoldódik az erdei szalonka tavaszi vadászata is úgy, hogy a magyar vadászok lemondanak az őszi vadászatról, s a természetvédőkkel együtt kezdeményezik Brüsszelben tavaszi elejthetőségét.
Semjén Zsolt fontosnak nevezte azt is, hogy a vadászhatóságra vonatkozó döntések tudományosan megalapozattak legyenek, amit lehetővé tesz az is, hogy a természetvédők, a vadászok és az egyetemek közösen végzik a vadfajok monitorozását.
Fazekas Sándor arról szólt, hogy Magyarországnak páratlanul értékes vadállománya van, amit az érdekelteknek közösen kell megőrizniük. A természetvédőkkel kötött megállapodás segíti a vidékfejlesztés szakterületének összehangolását, s megnyitja az együttműködés új lehetőségeit. Hozzátette, a megállapodás intézményi, pénzügyi, szakmai feltételeit a minisztérium dolgozza ki.
A Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC International Council for Game and Wildlife Conservation) világszerte hirdeti a fenntartható vadászat fontosságát a természetvédelemben, és fellép a természeti erőforrások tudatos, fenntartható hasznosításának érdekében. A szervezetet gróf Károlyi Lajos és Maxime Ducrocq, a francia Szent Hubertus Klub elnöke alapította 1928-ban Tótmegyeren (jelenleg Palárikovó, Szlovákiához tartozik). A szervezetet két évvel később, Párizsban jegyezték be. A CIC az évek során a vadvilág megőrzése és fenntartható használata érdekében működő szervezetként vált világszerte ismertté és elismertté.
A 19. FeHoVán (fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás) mintegy 200 kiállító mutatkozik be, összesen 14 országból, az eseménynek 12 ezer négyzetméteren zajlanak. Tavaly 40 ezer látogatója volt négynapos eseménynek.
A február 16. és 19. között megrendezett kiállításon az érdeklődők egyebek mellett megnézhetik Észak-Amerika vadvilágát, magyarországi trófeabemutatót láthatnak, megcsodálhatják Európa legnagyobb, Portugáliából hozott a 22.400 literes akváriumát, a halas medencénél horgász bemutatókat nézhetnek, ismerkedhetnek a preparátorok munkájával, szarvasbőgő versenyt, vadászkürt szignálokat hallhatnak, nemzetközi vadászkutya kiállításon, solymászbemutatón vehetnek részt, illetve ismerkedhetnek a különböző lövészeti módokkal.
(Forrás: MTI)
