Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos elnökét, az érdeklődőktől zsúfolásig megtelt művelődési központban fogadta Gulyás Dénes országgyűlési képviselő, dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere, Bakács Bernadett alpolgármester, a KDNP önkormányzati képviselője és dr. Darkó Jenő, a KDNP budakeszi szervezetének elnöke.
„Gazdasági érdeksérelmek vezetik a politikai köntösben megjelent Magyarországgal szembeni vádakat” – jelentette ki dr. Semjén Zsolt a Budakeszin tartott fórumon.
Ahhoz, hogy lássuk, hol vagyunk most, és mit miért teszünk, ahhoz látni kell, hogy milyen helyzetben vettük át az országot. Nem árt emlékezni arra, hogy 2002-ben, az első Orbán-kormány után, a szocialistáknak átadott kormányzáskor a GDP-hez viszonyított államadósság 52% volt. Ezt a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok 83%-ra növelték. Gyakorlatilag az unokáinkat is eladósították. A költségvetési hiány 7,5%-ra nőtt, az ország valós adatainak meghamisítása mellett. A jelenlegi kormány az egyik legfontosabb feladatának a költségvetési hiány 3% alá szorítását tekintette – melyet ortodox gazdaságpolitika segítségével kíván megvalósítani annak érdekében -, hogy az ország ne jusson Görögország sorsára.
Arányos közteherviselést fogunk érvényesíteni – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Ha a magyar vállalatok és vállalkozások adóznak, akkor adózzanak a multinacionális cégek és a bankok is.
A bankokat szent tehénhez hasonlította, mert külföldi érdekek miatt érinthetetlenek voltak. A válságadó bevezetése azonban nem okozott nekik pénzügyi veszteséget. A veszély abban állt, hogy ha Magyarország ezt meg meri tenni és túléli, akkor holnap a lengyelek, holnapután a franciák és utána az egész Unióban bevezetésre kerül. Bevezettük a bankadót, majd – példánkat követve – gyakorlatilag az egész Unióban bevezették azt.
Az Európai Unió 27 tagállamából rajtunk kívül összesen hét ország van még, amely 3% alatti hiányt tud felmutatni. Az ország gazdasági helyzete stabil: az infláció 4%, a munkanélküliség 10%-ra csökkent, a GDP növekedése 1% fölött van. Magyarország tudja finanszírozni magát, ezért sem kért hitelt az IMF-től. A tárgyalásokra csupán azért van szükség, hogy a manipulációk, pénzügyi spekulációk kivédése ellen egy védőhálót szerezzen magának.
Ebben a politikai mezőnyben nem lesznek sikeresek azok a manipulációs kísérletek, ahol a balliberális ellenzék kívülről menedzselve akarja megbuktatni a magyar kormányt. Az emberek torkig vannak azzal, hogy kívülről akarják megmondani, hogy ki kormányozzon Magyarországon. Amit üzentek Brüsszelből és Washingtonból, annak a nemzeti egység erősödése lett a következménye: mögöttünk összezárt a saját jobbközép táborunk. A hazaárulókat a jóérzésű, hazaszerető bal oldali szavazók sem szeretik, az nekik sem tetszik, hogy a saját országát kívülről támadják.
A mi feladatunk az volt, hogy elkerüljük Görögország sorsát, és működőképes országot rakjunk össze, és – ahogy javul a világ és Európa gazdasági helyzete – akkor mi is előre tudjunk menni. Magyarország gazdasága alapvetően a német gazdaságtól függ. Ha a német gazdaság stagnál, akkor javul a GDP-nk, de nem fog tudni szárnyalni. A német gazdaság ezer szállal kötődik a kínai gazdasághoz, így függőségi viszonyban áll vele. A világgazdaság ezer sebből vérzik: sokkal több értékpapír van forgalomban, mint aminek fedezete van. A világgazdaság arra az elvre épül, hogy én elhiszem, hogy te elhiszed, hogy ő elhiszi. S mi történik, ha én nem hiszem el? A magyar kormány ezen folyamatokat nem tudja befolyásolni.
A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes kijelentette: az új alaptörvény olyan keresztény értékeket foglal magában, mint a házasság védelme, a család, gyermekek fokozott védelme, illetve a magzat védelme a fogantatástól kezdve. A házasság, ami férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött értékközösség.
A Nemzeti alaptanterv még csupán tervezet, de nagyon fontos, hogy Szabó Dezső, Herceg Ferenc vagy Wass Albert bekerüljön a magyar irodalomtörténetbe. És ez nem politikai ízlés kérdése. Vannak olyan szereplők, akiket nem szabad kiretusálni a magyar irodalom történetéből.
A föld a legértékesebb dolog, amit gyarmatosítani akarnak. Magyarországon a föld ára töredéke annak, mint pl. Ausztriában. Ebből kifolyólag a legnagyobb üzlet a termőföldnek a megszerzése. Vessük alá magunkat az uniós elvárásoknak, és árusítsuk ki a magyar termőföldet? Vagy lépjünk ki az Unióból, és mondjuk azt, hogy uniós polgár nem vehet országunkban földet? Az Unióból nem léphetünk ki, mert ez az egyetlen lehetséges eszköz a magyarság megmaradására. Az uniós szabályok betartása mellett – azaz, bárki vásárolhat a tagállamok polgárai közül földet – meg kell védeni legféltettebb értékünket. Mi azt mondjuk, hogy bárki vásárolhat Magyarországon termőföldet, aki magyar nyelven agrárdiplomát szerez, és ide jön gazdálkodni, azaz külföldi nem fog vásárolni földet. A kormány 100%-ban meg fogja védeni a magyar termőföldet. Cecil Rhodes azokat a bennszülötteket nevezte civilizált embereknek, akik üveggyöngyökért adták el a földjüket és a népüket, és azokat nevezte barbár népeknek, akik harcoltak a földjükért és a népükért. Engem nem zavar, ha barbár, néger törzsfőnöknek titulálnak, ezt kibírom, de se üveggyöngyökért, se másért nem adjuk el se a népünket, se a földünket!
(Forrás: hirmondo.budakeszi.hu)
