Kilencven éve született Fekete Gyula

2012. március 02.
Ossza meg ismerőseivel!

    Fekete nem csak szépíró és a népesedéspolitikát szívén viselő szerző, hanem Jókai Anna szerint a szó és tett embere is volt. Európa! S.O.S.! című cikkgyűjteménye ma is aktuális problémákat, a társadalom elöregedését és elfogyásunkat vetíti előre.

    A konferencián kortársai és tisztelői hajtottak fejet a József Attila-díjas író előtt a Magyar Írószövetség székházában. Az esten Ács Margit író és Vasy Géza irodalomtörténész, az Írószövetség elnökségi tagjai elnökletével tíz előadás méltatta Fekete Gyula szépirodalmi és a népesedés kérdéseit kutató munkásságait, valamint tisztelegtek ’56-os szerepvállalása és emberi nagysága előtt.

    8 gyerek, 3 szoba, 4 kerék?

    Az emlékestet L. Simon László költő, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki – mint mondta – nagy szeretettel gondol vissza Írószövetségbeli titkárságának idejére és Fekete Gyula anekdotáira. „Fájó pont, hogy nincs több gyerekem, mint amennyi van, vagy amennyit ennek a hazának vissza kéne adnom”- fejtette ki a négygyermekes L. Simon, előrevetítve Fekete Gyula munkásságának legfőbb motívumát, a magyarság megmaradásának mikéntjét. Hozzátette, hogy nagy szükség volna Fekete írásainak a politikai életbe való átültetésére. Ebben L. Simon szerint az a legnagyobb nehézség, hogy elöregedő társadalmunkban a nyugdíjasok vannak többségben, így elsősorban az ő szavazatuknak tetsző intézkedések kellenek a hatalom megtartásához. A Fekete írásai és a valóság közti ellentmondás pedig csak lassan, módszeresen és demokratikus úton oldható fel – tette hozzá L. Simon László.

    A számok embere a szavak emberei közt

    Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója a magyarországi gyermekvállalásról tartott előadásával aktualizálta a Fekete Gyula által is felvetett problémákat. A demográfus Fekete 1970-es, Éljünk magunknak? című könyvét, a „mikor fogyunk el” kérdését. Spéder rámutatott, hogy a természetes fogyás Magyarországon a ’80-as évek elején indult el. A gyermekvállalást tekintve a rendszerváltozás után következett be egy mintaváltás; míg 1990-ben 125 ezer gyermek jött világra, a friss KSH jelentés szerint 2011-ben már csak 88 ezer volt a születések száma. Az idei teljes termékenységi arányszám (1,3 alatt) valószínűleg a legalacsonyabb Európában – tette hozzá Spéder.

    „Az alacsony termékenységhez öt tényező járul hozzá. Az első az anyagi helyzet romlása. Jelenleg a család és a megélhetés között – kisebb részben a család és a karrier között – jóval erősebb a konfliktus, mint harminc évvel ezelőtt. Akkor nem volt ilyen féktelen verseny a munkaerőpiacon, és a gyereket vállaló nő sem félt, hogy nem térhet vissza a munkahelyére” – fejtette ki a szociológus. Spéder másodsorban a felsőoktatásban résztvevők megsokszorozódására hívta fel a figyelmet, hiszen ez általában elodázza a gyermekvállalást. 35-40 éves korra viszont csökken a termékenység, ezért kisebb eséllyel születnek meg a tervezett gyerekek is. A harmadik tényező a párkapcsolatok átalakulása, a házasságnál bomlékonyabb élettársi kapcsolatok magas száma. A negyedik összetevő a családpolitika instabilitása, kiszámíthatatlansága. „Noha Magyarország európai összehasonlításban sokat költ családtámogatásokra, az elmúlt húsz évben megtapasztalt társadalompolitikai cikk-cakkok következtében nem alakult ki annak tudata, hogy az érintettek a családpolitikára hosszú távon számíthatnak, és így kétségbe vonódik a családpolitika hatásossága”- fejtette ki kutató. Hozzátette, hogy csak a hosszútávon kiszámítható családpolitikai intézkedések lehetnek sikeresek, emellett a biztos anyagi hátteret nyújtó, 70 százalék körüli foglalkoztatási arány segítheti a gyermekvállalást. Spéder a Heti Válasz Online-nak elmondta: Franciaországban és a skandináv országokban azért lehet magas a termékenység, mert itt a családpolitika megkönnyíti a gyermek melletti munkavállalást, többek közt a magyarországihoz hasonló, gyerekszámtól függő adókedvezményekkel, magasabb összegű nyugdíjakkal, a háziasszonyoknak vagy a közszférában dolgozóknak járó nyugdíjkedvezményekkel, illetve a gyermekfelügyelet kiterjedt formáival. A demográfus végül rávilágított egy általános értékváltozásra, amely a konzervatív család- és gyerekszeretet helyett egy modernebb életformát preferálva lehet a születések számát csökkentő tényező. „A népességfogyás nem fordítható vissza, legfeljebb a mértéke csökkenthető” – szögezte le lapunknak Spéder Zsolt.

    A szó és a tett embere

    Jókai Anna író Fekete Gyula egyéniségét mutatta be, melyet sokan „hallatlanul szerettek és máig őriznek az emlékezetükben”. Jókai és Fekete „a barátság szót el nem érő, kölcsönös tiszteletadása” 1986-ban kezdődött, amikor Jókai Anna Fekete kérésére lett az akkor parkolópályára tett Írószövetség alelnöke. „Gyula a szó és a tett embere volt. Sok szép szót kimondanak, amit aztán nem követnek tettek. Eskü alatt vallom, hogy én Gyulától olyat soha nem hallottam, amit ne akart volna megcselekedni.” Egy fogadalmát viszont nem tartotta meg: 75 éves korától csakis az irodalomnak akart élni, mégsem vonult vissza a politikától. Pedig Jókai meglátása szerint Fekete Gyula csalódott a rendszerváltozásban. Az ő gondolkodása nem kellett, elmaradottnak számított, hangadóvá nem válhatott, mert kiszorították az ügyeskedők – mondta Jókai Anna.

    „Leghíresebb regényét, Az orvos halálát tulajdonképpen saját halálával hitelesítette. Úgy ment el, hogy mindent megtett, hiszem azt, hogy gyógyított, de valójában a világ nem válaszolt neki. Az, hogy nem kapott Kossuth-díjat, fájdalmas volt számára, annál is inkább, mert saját bajtársai hagyták cserben” – vélekedett az írónő. Hozzátette, hogy Fekete Gyula egy nagy vágya mégis teljesült: útjára indította a 42 kötetes Örökségünk sorozatot, melynek különlegessége, hogy a szerzők maguk választhatták ki legkedvesebb írásukat. Fekete Gyulát élete végén Prima-díjjal jutalmazták.

    A Fekete Gyula emlékkonferencián Pomogáts Béla és N.Pál József irodalomtörténész, Szakonyi Károly író, drámaíró, Tóbiás Áron szerkesztő, ifj. Fekete Gyula, Szíjártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa nemzetpolitikai civilszervezet ügyvivője, Maróti István népművelő, valamint Vasy Géza tartott előadást.

    (Forrás: hetivalasz.hu)