Miért is kellene egy köztársasági elnöknek politikán kívül állónak lennie? – tette fel a kérdést, majd példaként Göncz Árpádot említette. Miből gondolja az MSZP, hogy Szili Katalin politikán kívüli lett volna? Az elmúlt 20 évben az államfő soha nem állt kívül a politikán – jegyezte meg.
Az államfő lemondásáról szólva kifejtette: annak semmi köze nincs Schmitt Pál dolgozatához, ez nem ügy, hanem ürügy. Úgy fogalmazott: ez egy ember tragédiája. Szerinte az államfőt azért támadták, mert aláírta a húsvéti alkotmányt, illetve a balliberális oldal nem hajlandó tudomásul venni, hogy legitim módon, a magyar hagyományoknak megfelelő alaptörvényre váltották le a korábbi, „Rákosi nevével fémjelzett”, ideiglenes alkotmányt.
„Ahogyan egy alkotmányos forradalommal megalkottuk a húsvéti alkotmányt, úgy ezzel szemben elindult egy alkotmányos ellenforradalom”, utóbbiban azonban nemcsak a balliberális oldal érdekelt, hanem azok a jobboldalhoz köthető erők is, amelyek a 89-es paktumban érdekeltek, és a paktumalkotmányhoz kötődnek, ezt tekintik etalonnak – jelentette ki. A kormányfő helyettese azt mondta, a KDNP által képviselt értékrend teljes mértékben tükröződik az alkotmányban és a kétharmados törvényekben.
Schmitt Pál köztársasági elnök tavaly április 25-én, húsvéthétfőn írta alá Magyarország új alaptörvényét, amely idén január 1-jén lépett hatályba.
Az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: „rubicon előtt állunk”, minden gazdasági kérdésről hajlandóak egyeztetni, de politikai zsarolásnak nem engednek. Nem volt arra precedens, hogy politikai feltételeket kérjenek számon egy országon. Az pedig elfogadhatatlan, hogy a nemzeti bank elnöke ne tegyen esküt az alkotmányra. A deficit tekintetében „tenyérjóslás és unfair, amit csinálnak”. A miniszterelnök-helyettes álláspontja szerint nincs reális lehetőség az unióból való kilépésre. Hova lépnénk, Ukrajna mellé? – kérdezte, hozzátéve: az Isten mentsen meg még egyszer a posztszovjet szférától.
A fővárosi szovjet emlékműről azt mondta: „erkölcsileg botrány”, hogy ott áll, de bizonyos szerződések alapján áll ott. „Most nem érdekünk, hogy az oroszokkal összerúgjuk a port”, de egyeztetni kell az emlékmű megváltoztatásáról, és példaként pravoszláv keresztállítás lehetőségét említette.
A nemzetpolitikáról szólva felidézte, megígérte a kormányfőnek, hogy a ciklus végére 500 ezer új állampolgár lesz. Ezt tartani tudják, meglesz a félmillió magyar választópolgár. Hozzátette: problémák Szlovákiával nem az Orbán-kormány miatt vannak, „az állampolgársági kérdést nem egyszerűen, de meg fogjuk oldani”.
Arról, politikai értelemben jó-e, hogy van KDNP, kijelentette: szükséges, hogy legyen olyan politikai erő, amely vállalja a történelmi egyházak tanításának politikai kifejezését, akkor is, ha ez esetleg nem találkozik a közízléssel. A kormánypártok szövetsége nem pusztán aktuálpolitikai összeállás. Mint mondta: a KDNP világnézeti párt, a Fidesz pedig széles értelemben vett gyűjtőpárt.
Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos arról beszélt: 2010-ben 736 bejelentés érkezett a hivatalához, tavaly pedig 730. Eddig csaknem 50 kiemelt ügyben folytattak vizsgálatot, és ugyanilyen számban élt feljelentéssel – folytatta, hozzátéve: mintegy 100 milliárd forint folyt be a költségvetésbe munkájuknak köszönhetően. A legnagyobb „befizető” 2011 szeptemberében a Péti Nitrogénművek voltak, 23,5 milliárdot utaltak vissza az államnak.
Felsorolva az előző kabinet elszámoltatásban érintett és gyanúsítottá vagy vádlottá vált tagjait azt mondta: „Gyurcsány borítékolta, hogy vádlott lesz, szerintem nem jár messze az igazságtól”. A Dataplex-ügyben pedig a szálak lassan Bajnai Gordonig érnek – jegyezte meg a másik volt kormányfőről szólva. Az elmúlt 20 évben nem volt példa arra, hogy ilyen mértékben számoltassák el az előző kormány minisztereit, államtitkárait – összegzett. A munka 90 százalékát befejezték, és novemberig a munka „még sikeresebben zárul” – utalt megbízatása végére.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet politikai elemzője többi között arról a kutatásukról szólt, amelynek során arról kérdezték az embereket, hogyan vélekednek arról, hogy Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos nem vett részt a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló európai bizottsági ülésen. A válaszadók 84 százaléka nem értett egyet ezzel, és az MSZP szimpatizánsok 64 százaléka is ellenezte, hogy Andor nem volt ott ülésen, csak 16 százalékuk gondolta, hogy ez a viselkedés rendjén való volt. A válaszadók 79 százaléka igazságtalannak tartotta a döntést, és egyetértettek azzal, hogy kettős mérce érvényesül Magyarországgal szemben. Az uniós tagságra vonatkozó kérdésre a válaszadók 53 százaléka mondta, hogy az inkább hátrányos és 43 százalékuk, hogy inkább előnyös.
A programokat szervező Lanczendorfer Erzsébet KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta, 16. éve szervezik meg a kerekasztal-beszélgetéseket. Az eddigi rendezvények mérlegét megvonva megállapította, az emberek nem veszítették el érdeklődésüket a közélet történései iránt, és hiteles maradt a beszélgetéssorozat.
(Forrás: MTI)
