Műsorvezető Szöllősi Györgyi: – Egyhangúlag támogatta a Fidesz és a KDNP frakció tegnap Áder János jelölését. A KDNP szerint ő-e a legjobb államfőjelölt?
Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke: – Azt gondolom, hogy Áder János abszolút alkalmas az államfői feladatra. Részint személyes kvalitásai tekintetében – volt a ház elnöke, van EU-s tapasztalata. Azt gondolom, hogy jogászként is minden szempontból alkalmas arra, hogy köztársasági elnök legyen.
– Alkalmas azt mondja, de ő a legjobb jelölt? Azért kérdezem, mert azt mondták, hogy a KDNP-nek nem lesz külön jelöltje. De megneveztek egy nevet..
– Áder János a legjobb jelölt a személyes kvalitásokon túlmenően. A KDNP elnökeként kezdetektől fogva azt mondtam, hogy ez a helyzet nem Schmitt Pálról szólt. Pláne nem a dolgozatáról. Az nem egy ügy volt, hanem az egy ürügy. És nem is Schmitt Pál személye volt az érdekes, itt arról van szó, hogy a balliberális oldal egyszerűen nem tudja és nem is akarja elfogadni, hogy kétharmados felhatalmazással a jobbközép Fidesz-KDNP szövetség megalkotta az új alkotmányt, ami egy legitim alkotmány. Lehet alkotmányos forradalomnak is nevezni. Ezzel szemben egy alkotmányos ellenforradalmi kísérlet zajlik, részint a balliberális oldal részéről, részint csatlakoztak azok is, akik valamiért elkötelezett hívei a 89-es paktumnak és az abból következő alkotmánynak. Ezért számunkra csak olyan elnök fogadható el, aki személy szerint elkötelezett az új alkotmány, az új alaptörvény mellett. Áder János ilyen ember.
– A Schmitt Pál lemondásába már ne menjünk bele, mert nincsen rá időnk. Áder János képes lesz-e ön szerint megteremteni a nemzet egységét? Az MSZP, az LMP, a DK is azt mondja, hogy ők nem fognak részt venni a választásban; Áder egy pártpolitikus, egy pártkatona, nem teremti meg a nemzet egységét.
– Szemfogató dolog, amit a baloldal mond. Az MSZP milyen alapon beszél, amikor ők Szili Katalint jelölték köztársasági elnöknek. Szili Katalin mitől nem volt pártkatona?
– Azt mondják, hogy akkor más volt a helyzet, nem volt megtépázva az államfői tekintély.
– Nézzük végig a köztársasági elnököket eddig. Göncz Árpád azon túlmenően, hogy abszolút SZDSZ-es katonaként viselkedett, Antall Józseffel szemben, pl. az akkori médiaügyben, SZDSZ-es ügyvivő volt. Sólyom László, aki valóban igyekezett a politika fölött állni, mégis csak az MDF elnökségi köréből került az Alkotmánybírósághoz.
– Hát igen, azért picit máshogy volt köthető, mint Áder János.
– Bocsánat, az MDF elnökségi köre az nem politikai jellegű dolog?
– Sólyom László kiszállt és távol tartotta magát a politikától. Áder János nem tartotta távol magát tőle.
– De a politikából jött mindenki. Aki eddig köztársasági elnök volt, az mind a politikából jött. Legkevésbé egyébként Mádl Ferenc talán, de ő az Antall-kormánynak volt minisztere. Azt mondani, hogy az bűn vagy hátrány, hogy valakinek van politikai múltja, az egyszerűen abszurd állítás, két okból. Először: a baloldal virtigli pártkatonákat jelölt eddig, Göncz Árpádtól Szili Katalinig. Másodszor: egyáltalán nem probléma, hogy az illetőnek van politikai tapasztalata, és jártassága a politikai életben. Ha nem volna jártassága a politikai életben, akkor hogy tudná a nemzetet képviselni a nemzetközi politika színpadán? Azt mondani, hogy azért, mert valakinek jobbközép elkötelezettsége van, ezért nem tudja képviselni a baloldali beállítottságú embereket, ez pont olyan abszurd állítás, mintha azt mondaná valaki, hogy férfiként nem lehet képviselni a nőket. Éppen azért tud másokat is képviselni, mert van saját identitása, és ezért tud más identitású embereket is képviselni.
– Tegnap megállapodtak a Fidesszel az összeférhetetlenségi szabályok ügyében.
– Így van.
– 2014-től a képviselőség mellett más szakmai tevékenységet is lehet végezni, de ezért javadalmazást vagyis fizetést nem kaphatnak a képviselők. Miért léptek vissza? Vagy miért léptek hátra egyet?
– Nem léptünk hátra, pontosan az történt, amit mindig is mondtunk. Az eredeti összeférhetetlenségi törvény azt mondta volna ki, hogy csak tudományos, művészi, vagy sporttevékenységet lehet folytatni. Ez azért nem volt számunkra elfogadható, mert a frakcióban van egy csomó olyan orvos, mérnök, aki hogyha nem gyakorolná a hivatását, akkor pl. elvesztené a diplomáját. Például mondjuk egy orvos. Abszurdnak tartom azt, hogy aki novellákat ír, az megteheti. Tudományos tevékenységet folytat, megteheti. Ugyanakkor orvosként nem műthet. Mondok egy konkrét példát a frakciónkban, Nagy Kálmán képviselő úr, az egyetemen oktatni oktathatott volna, ugyanakkor a leukémiás gyerekeit, a betegeit nem műthette volna meg. Ez abszurd. Ezért mondtuk azt, hogy ne legyen az, hogy nem gyakorolhatja a hivatását, mert akkor elveszítené a diplomáját, és hogy tudna visszamenni a politika után a szakmájába? Ezért abban egyeztünk meg, hogy főállású képviselőség van, tehát jövedelmet a munkája után nem kap, de a szakmáját gyakorolhassa, hogy a diplomáját ne veszítse el.
– Csak azért kérdeztem a hátralépést, mert korábban Rubovszky György, frakcióvezető-helyettes azt mondta, hogy egyebek mellett azt szeretnék, hogy ne legyen főfoglalkozás a képviselőség.
– Mindig világossá tettük, hogy nem a pénzről van szó, nálunk szigorúbb és puritánabb dolgot senki nem tud mondani a fizetés tekintetében. A képviselő ne veszítse el a szakmáját, és ne veszítse el azt a lehetőséget, hogy a politika után vissza tudjon térni az eredeti munkájához.
– Nagyon röviden válaszoljon, miért ez volt a két év alatt az egyetlen olyan kérdés, amiben nem értettek egyet?
– Rengeteg vitánk volt, de mi a vitáinkat leülünk és megbeszéljük. Az alkotmánytól kezdve, a magzatvédelmen keresztül.
– Akkor miért ez az egyetlen, amit aztán nem sikerült megbeszélni, csak a végén, amikor a szavazás volt róla?
– A sajtó bizonyos kérdéseket felkapott, de itt sem a médián keresztül üzengettünk, hanem elmentem a szövetségi frakcióülésre és elmondtam a álláspontunkat. A frakciószövetség ezt akceptálta. Lázár Jánossal megállapodtunk, és a szavazás előtti módosítóknak megfelelően részint biztosítottuk a kis frakcióknak is 2014-től a működéséhez szükséges feltételeket, és biztosítottuk azt, hogy az orvosok, a mérnökök stb., tudják gyakorolni a szakmájukat a képviselőség mellett is anélkül, hogy elveszítenék a diplomájukat.
– Robert Fico tegnap jelentette be, hogy az előző kabinet által hozott állampolgársági törvényen változtatnak. Enyhén szólva sem baráti lépés ez, hiszen úgy változtatnak, hogy a Szlovákiában bárki lehet kettős állampolgár, kivéve, ha magyar. Mit szól ehhez a kormány?
– Ez nemzetközileg nyilvánvalóan nem fog menni.
– Nem fogja azt mondani az Unió, hogy ez az ország belügye, mint ahogy az már korábban megtörtént?
– Az Unió eddig még mindig kihúzta magát minden ilyen típusú kérdés alól, de erre nem lehet azt mondani, hiszen a nemzetközi jogba ütköző dolog, ha egy ország állampolgárságát diszkriminálják. Egyébként nem Fico mondta, hanem az egyik miniszter. Fico sokkal árnyaltabban fogalmazott, megjegyzem az elmúlt egy-másfél évben Fico magyarellenes kijelentést sem tett, még akkor sem, amikor a sajtó provokálta.
– Azt én Ficótól olvastam, hogy Magyarországgal szemben marad a szabályozás. Ezt ő mondta.
– Az a magyar törvény, amit mi hoztunk, az gyakorlatilag ugyanaz, mint amit a szlovákok sokkal korábban meghoztak. Magyarországon bármely szlovák nemzetiségű honfitársunk felveheti a szlovák állampolgárságot anélkül, hogy egy percet lakna Szlovákiában, és szavaz is a szlovák választásokon. Mi semmi mást nem kérünk a felvidéki magyaroknak, csak, amit mi természetszerűleg biztosítottunk a magyarországi szlovákoknak. Nézze, Ficóéknak ki kell hátrálni ebből a dologból, a következő ok miatt: eddig kétszáz-valahány embertől vették el a szlovák állampolgárságot, ebből huszonhárom volt a magyar. A többi echte szlovák volt, aki megkapta a cseh, az amerikai, a kanadai, vagy valamilyen más állampolgárságot. Jogilag azt nem lehet megtenni, hogy azt mondják: csak a magyaroktól veszik el. Ezért tehát két lehetősége van Szlovákiának, vagy visszavonja ezt a törvényt – mindenkire vonatkozóan – és akkor megállapodtunk. Vagy pedig, ami nem tartok valószínűnek – amit a kulturális miniszterük mondott -, hogy a magyarokkal szemben meghagyják a szabályt: ebben az esetben az összes nemzetközi fórumon lépéseket fogunk tenni. És meg is fogjuk nyerni.
– Vajdaság, nemsokára választások, nyilván teljesen más a viszony, mint Szlovákiával. Ez nyilvánvaló, de azért vannak vitás kérdések. A választások után ezek rendeződhetnek-e? Gondolok itt a második világháború alatt elkövetett magyarellenes cselekmények felderítésére, az áldozatok előtti közös főhajtásra. Ezek nem történtek meg. Illetve a vagyon-visszaszármaztatási törvény sem.
– A legfontosabb törvény az utóbbi időben az volt, hogy valóban hoztak egy olyan törvényt, ami a magyarokat és a németeket, mint háborús bűnösöket kizárta volna a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből. Akkor én elmentem Szabadkára és bejelentettem, hogy amennyiben ez a törvény marad, akkor megvétózzuk Szerbiának az EU-s tagságát. Megjegyzem egyébként senki nem tett annyit Szerbia uniós tagságáért, mint mi. Ezek után Pásztor István vezetésével sikerült Tadic elnök úrral olyan tárgyalásokat folytatni, melynek következtében ezt a jogszabályt visszavonták, és egy olyan szövegben tudtunk megállapodni, ami lehetővé teszi azt, hogy a magyarok nem kollektíven bűnösök, nem megszálló erőknek vannak minősítve, tehát jogosultak a vagyon-visszaszármaztatásra, és a kárpótlásra is. E tekintetben elértük, amit akartunk, így mi is támogatjuk Szerbiának az uniós tagságát. Szerbiában a kulturális autonómia – bár vannak még vitáink – de alapvetően megvalósult, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács átvette az intézményeknek a működtetését Kohecz Tamás vezetésével. Nagyon fontos ez, és egyébként zökkenő nélkül zajlik Szerbiában a magyar állampolgárság kiadása. Azt kell mondanom, hogy a legfontosabb kérdésekben kitűnőek a kapcsolataink szerb barátainkkal. Ez a mostani választás azért nagyon fontos, mert a délvidéki magyarság meg tudja mutatni az erejét. Az elnökválasztás miatt Pásztor István, a VMSZ elnöke Szerbia elnökjelöltje, aki most az egész szerb politikában meg tud nyilvánulni. Világosan kell látni azt, hogy a magyarok nélkül nem lehet kormányt alakítani Szerbiában. Tehát ezért nagyon fontos, hogy minden magyar menjen el szavazni és támogassa azt a politikát, amit Pásztor István képvisel.
– Még egy mondat: a miniszterelnök azt mondta, hogy kormányátalakítás várható. Voltak-e már egyeztetések? Mit tud erről mondani? Milyen átalakítás várható? A kormányzati struktúrán alakítana a miniszterelnök, vagy személycserékről van szó?
– A kormányzásunk alapvetően bevált, tehát a struktúra és a működés rendben van.
– Tehát személycserék?
– Bizonyos korrekciók lesznek, amelyek természetesen kizárólag a miniszterelnök úr kompetenciája.
– Neveket nem tud mondani?
– Nyilván nem az én feladatom, hogy itt bármilyen nevet mondjak. Ez miniszterelnöki kompetencia. Nyilvánvalóan a KDNP, a KDNP-t érintő kérdésekről pedig rendszeresen konzultálunk. Azt gondolom, hogy a kormány megtette azt, ami joggal elvárható volt tőle, és amit a történelem megkövetelt tőlünk.
semjenzsolt.hu (Forrás: premier.mtv.hu)
